KAV Home néven új, kifejezetten családi házakra és lakóépületi projektre kialakított alumínium ablakokat és ajtókat kínálunk. Mivel a homlokzati nyílászárók azok az épületszerkezetek, melyekkel a mindennapok során fizikai érintkezésbe kerül az ott lakó vagy dolgozó ember, egyre szélesebb körben választják az alumínium ablakokat, ajtókat azok, akik magas minőségű, tartós és modern megoldásokat keresnek. Hogy miért érdemes alumínium nyílászárót választani, és mik az előnyei ezeknek a rendszereknek, arról Lovász Károllyal, a KAV ügyvezetőjével beszélgettünk.
Alapvetően kétféle vevőkör szokott az alumínium nyílászáró mellett dönteni. Az elsők azok, akik befektetési szándékkal kommunális épületet, szállodát, társasházat vagy éppen bérházat építenek. A másik csoportban pedig azok választják, akik maguknak építenek családi házat, és az értékállóság is kiemelt szempont a beruházás során. Őket az motiválja, hogy olyan homlokzati nyílászárót válasszanak, ami amellett, hogy modern és szinte végtelen működtetési megoldást képes bármilyen arculatban leképezni, a legmasszívabb, szinte gondozásmentes és strapabíró. Igényük tehát a magas minőség megőrzése mellett a mindennapi igénybevételeknek való megfelelés. Lássuk be, hogy egy bérleményben, egy szállodában vagy egy társasház közös tereiben az emberek nem vigyáznak annyira a nyílászárókra. Elég itt utalnom a közvetlen utcai kapcsolatokra, ahol a magas mechanikai igénybevétel, a meteorológiai behatások, és nem utolsó sorban a síkosság mentesítés agresszív maró hatásai miatt is egy fejlesztő inkább az alumínium mellett dönt. Tapasztalt kivitelezők és ingatlanfejlesztők ismerik a prémium minőségű fa nyílászárók érzékeny pontját is, jelesül a beépítési időszakot. Hiszen az építési folyamat közben a beltéri vizes technológiák miatti magas és tartós páratartalom hatására jól láthatóan megduzzad majd visszazsugorodik a fa keret- vagy függönyfalaknál a vázrendszer, ami akár gyenge alapanyag vagy felületkezelés után végletes deformációhoz vezethet, míg a nehezen javítható mechanikai sérülések is jellemzőek e puha felületű építőelemekre. Az alumínium azért praktikusabb, mert az igényes felületkezelés utáni karcok könnyen javíthatók és abszolút nincs vízfelvétele. Azt szoktam mondani, hogy az alumínium ablak, ajtó slaggal mosható kívül-belül, tehát teljesen mindegy a szerkezetet érő párabehatások mértéke, mennyisége és időintervalluma. Jól beépített és szabályszerű beépítő segédanyagok használata esetén alumínium ablak vagy ajtó az élettartama alatt sohasem fog szemmel láthatóan korrodálódni, ugyanis ezt már a felületkezelési eljárás során a teljes felületén megállítják.
A családi házas építtetők is ezeket a preferenciákat vizsgálják. Ők sokszor olyan terméket keresnek, ami speciális méretei okán sem a fa, sem a PVC vagy ezek vegyes szerkezetei sem képesek megvalósítani. Az alumínium ugyanis mind magasságban, mind szélességben jóval nagyobb dimenziókban képes működni, ráadásul ön- és üvegsúlyban is nagyobbak a mozgástereink. Az alumínium nyílászárók erre felkészített keretrendszerei ugyanis képesek 1000 kg feletti üvegeket is megtartani. Szempont lehet még az is, hogy az építtető nem szeretne “áltermékeket” beépíteni, tehát a kompromisszum oltárán áldozva sem szeretne olyan homlokzati ablakot vagy ajtót választani, például fából, amit kívülről alumínium burkolattal védenek, és így úgy néz ki, mintha homogén alumínium keretrendszer lenne. Az ár-érték arány is befolyásolhatja a döntést. Itt szempont lehet, hogy mennyi a bekerülési költség, később mikor szorulhat cserére a nyílászáró, vagyis mi a várható élettartama ennek a terméknek. Kérdés az is, hogy az élettartama során milyen plusz felületkezelésekre vagy karbantartásokra szorul a homlokzati szerkezet és ez idő alatt milyen használati és megjelenési kompromisszumot él meg a bent lakó. A PVC-nek pedig jól körülhatárolható az elavulási ideje, sajnos hamarabb elfárad intenzív használatban, mint a többi alapanyag, de ne rejtsük véka alá, hogy nehezebb vagy lehetetlen hosszú távon az alkatrész ellátása is. Végül pedig azért választanak alumínium ablakot, ajtót, mert filigránabb a megjelenése. Az alumínium nyílászárók sokkal inkább az üvegoptikára hajaznak, keskenyebb profilok, szárny- és tokkeretek jellemzik, ugyanakkor statikai fölényük megkérdőjelezhetetlen.
Hosszú az élettartama, hosszabb, mint bármilyen más alapanyagnak, de – ki kell mondanunk – ma már ritka az örökre tartó választás. Az ügyfelek fejében a nyílászáró ma már nem százéves élettartam igénnyel bíró termék, hanem inkább egyfajta bútordarab “ma és nekem”. Ebben is végletesek és különlegesek a magyarok az európai piacon. A vásárlók a nyílászárókat bútorterméknek titulálják, így beltéri bútorszintű minőséget is várnak el tőlük. Ausztriában, Németországban, de már mondhatom Izlandot is, ahová mi is szállítunk, ott egy épületszerkezetnek tekintik, nem igényelnek olyan mértékű kidolgozottságot, mint amit mi teszünk bele egy termékbe. Látjuk és érzékeljük, hogy teljesen más gondossággal nézik át a magyarok mondjuk egy átadás-átvételi eljárás során az ablakokat, ajtókat, tolóajtókat, mint egy külföldi vásárló. Nyilván ebben a döntési mechanizmusban a gazdasági különbségek is szerepet játszhatnak, bár a vásárlást kutatók szerint ez nem pénz kérdése, hanem az épülethasználati modelljükből adódik.
Ha bekerülési mutatót vizsgálunk, akkor az alumínium fajlagosan elég drága termék. Ugyanakkor azoknál a szerkezettípusoknál, amelyeket általában egy modern családi háznál igény, tehát szintmagas vagy átlagnál magasabb üvegfalaknál, a nagy méretű tolóajtóknál, gyakorlatilag a fával egy színvonalon van, sőt bizonyos méretek felett már fajlagosan olcsóbb a fánál. Az ár-érték arányt vizsgálva fontos megemlíteni a szükséges igénybevételt, tehát ahhoz, hogy mondjuk egy alumínium tolóajtóval nagyjából megegyezzen egy fából gyártott termék teher- és strapabírása, ahhoz a fát jobban meg kell erősíteni, más keresztmetszetet, anyagot és ragasztási technikát kell alkalmazni. Az alumínium nyílászárók súly, illetve igénybevételre való tervezettsége teljesen mást mutat, hiszen eredetileg kommunális építési technológiára tervezték, így valóban kibírnak kétszázezer nyitást-csukást, míg egy sztenderd fás vasalatnál ilyen értékekről valóságban ritkán beszélhetünk. Azt tapasztalom, hogy nagyjából a prémium fa és a sztenderd alumínium azonos ár-érték arányban van, ha mind a kettőt a valós felhasználási területén vizsgáljuk. Ezért legtöbbször az ügyfél meggyőződése dönt, hogy ő fa termékeket szeretne otthon használni, látni, vagy inkább egy porszórt, vékony, filigrán keretrendszert, amit az alumínium mutat.
Én 23 éve nyílászáróval foglalkozom. PVC-t, fát és alumínium nyílászárót értékesítettem és, vagy gyártottam korábbi munkaadóimnál, illetve a saját cégemnél. Azt tapasztalom, hogy az utóbbi egy-két évben azok az ügyfelek, akik magasabb kategóriájú termékben gondolkodnak, vagyis a fa termékek és az alumínium nyílászárók között lamentálnak, egyre többször döntenek az utóbbi mellett. Ennek az lehet az egyik oka, hogy egyre gyakrabban találkoznak ezekkel alumínium ablakkal, ajtóval, és nemcsak nagyobb utcai beruházásoknál, hanem családi házakon, lakóépületi projekteken is. Érdekes megfigyelni, ha bemennek egy import vagy hazai fa nyílászárókra specializálódott bemutatóterembe, ott is azt tapasztalják, hogy a legmagasabb minőségű termékeken a külső oldalon aluklipsz, vagyis alumínium burkolat van. Ugyanez igaz a magasabb minőségű PVC megoldásokra is. Így kapcsolódik össze a magas minőség és a tartósság tudatalattija a vegytiszta alumínium nyílászárókkal. Vagyis azért választják például az aluklipszes fát, mert modern külsőt szeretnének kölcsönözni a házuknak, azt szeretnék, hogy az épület évtizedek múlva is ugyanazt a színvilágot, ugyanazt a formát és ugyanazt a stílust mutassa. Ehhez jó minőségű árnyékolástechnikai termék kell, ami időtálló, ráadásul ezek ugyanarra a porszórt színre vannak felületkezelve, mint az alumínium nyílászárók, így modern hatást keltenek. Ez kell ahhoz, hogy 25 év múlva is ugyanúgy nézzen majd ki az épületem anélkül, hogy újra kelljen festeni. Az ügyfelek tehát érzik, hogy a világ az alumínium felé halad. Egy évtizeddel ezelőtt Magyarországon családi házaknál csak elvétve használtak alumínium ajtót, ablakot, a prémium akkoriban többnyire a fát jelentette. Ma már az alumínium nyílászáró releváns termékként szerepel a prémium palettán, és az eladási adatok is azt mutatják, hogy egyre többen választják ezt a terméket. Sietve hozzáteszem, a KAV-nál ezért sem kérdés a valódi garancia megléte vagy a hosszú távú alkatrészellátás, hiszen a kommunális épületeken 15 vagy 30 év múlva is szeretnének egy motort lecseréltetni, vagy egy ellopott pántalkatrészt pótolni, erre sok évtizede fel vannak készülve a beszállítóink az autógyártók alkatrészellátási mintájára. Számomra újdonságértékkel szolgál az is, hogy egyre többen olyan építkezők is elgondolkodnak az alumíniumon, akiknek korábban fel sem vetődött ez az opció, mert nem volt meg hozzá az anyagi lehetőségük. Kijelenthetem, ma már a „belépő” termékek között is elérhetők alumínium nyílászárók.
Prémium nyílászáróknál kollégáim gyakran szokták használni a bármit, bárhogyan, bármivel szövegösszetételt. Az ügyfelet mi mindig megkérdezzük, hogy mit szeretne, hiszen szinte bármi megoldható az alumínium variabilitása miatt. Nekünk nem arról szól az értékesítésünk a prémium szegmensben, hogy kinyitok egy katalógust, és rámutatva egy oldalra csak az ott felsorolt termékekből lehet választani, hanem igényre egyedi alumínium ablakot, ajtót, szerkezetet fejlesztünk. De az alumínium arra is alkalmas, hogy ugyanazt a gondolkodást alkalmazzuk, mint a fánál vagy a PVC-nél, vagyis egy bizonyos mérethatáron, műszaki tartományon belül maradok, meghagyom az anyagot, de lehetőség van például a felületkezelési változatosságra, vagy éppen másik kilincset választani. Erről szól az új termékkörünk, a KAV Home. E termékeknél megszabjuk, hogy milyen korlátok mellett lehet jó ár-érték arányban tartani a terméket, de a sztenderdeket követjük. Az egyedileg tervezett alumínium konstrukcióknál az előállítási és tervezési költség komoly tétel, ebben benne van a mérnöki előkészítés és tanácsadás, a csomóponttervezés, és az összes olyan szolgáltatási rész, ami kereteiben a bármit, bárhogyan, bármivel elvet tudom érvényesíteni. Ugyanakkor van egy gyártói oldala is, hiszen a szabász- és megmunkálócentrumon gyorsan és egyszerűen gyártható termékek rövidebb idő alatt és olcsóbban készülnek el, mint a prémium nyílászárók. A KAV Home-nál tehát hasonló elvet követünk, mint amikor a Volkswagen újra márkázta a Skodát, vagyis jó ár-érték arányban, a meglévő alkatrészekből egy egyszerű összeállítású terméket alkotunk, ami egyébként belső technikájában, megbízhatóságában, stílusában és alkatrészeiben a prémium szegmens világa, de nem érhető el minden benne, és korlátozottabbak a lehetőségei. Mégis valahol többet ad, mint a versenytársai, mert jól ismert és kipróbált alkatrészekből gyárt egy jól azonosítható gyártó. Itt szeretnénk egy olyan szegmenst is megszólítani a KAV alumínium nyílászáróival, akiket eddig nem értünk el. Ebben a kategóriában sajnos sokszor olyan gyártókkal találkoznak az ügyfelek, akiknek nincs gyártóüzemük. Kvázi táskából, egy irodai laptopról árulják a sztenderd termékeket, saját mérnökstáb, gyártóüzemi- és szerelői kapacitás nélkül. Sajnos ezekre a viszonteladókra és egyéni értékesítőkre – szándékosan nem használom a gyártó kifejezést – jellemző a gagyi profilrendszerek alkalmazása is, nem beszélve a pénzügyi bizonytalanságról. És persze sokszor csalódnak az ügyfelek a kiszolgálásban, termékben és szervizben. Mi azonban ebben a szegmensben is a harminc fős saját csapatunkkal dolgozunk, így teljes spektrumú biztonságot kínálunk. Ennél jobb csapata senkinek sincs itthon, ez szent meggyőződésem. Garanciát vállalunk, üzemi gyártásközi ellenőrzést végzünk, szigorú metódust követünk. Talán ezért is vagyunk a beszállítóink visszajelzései alapján piacvezetők Magyarországon, a lakóépületek alumínium nyílászáróinak tervezésében, gyártásában és beépítésében.
Persze. Ma már a PVC-gyártók is próbálnak környezettudatos modelleket alkalmazni, míg a fás gyártók egyszerűen megújuló termékként aposztrofálják termékeiket, bár legyünk őszinték ez nem áll fent minden felületkezelési és anyaghasználati metódusnál, gyártója válogatja. Az alumíniumnál azonban klasszikusan igaz, hogy minden egyes része újra felhasználható. Tehát nincs olyan termékünk a sztenderd alumínium platformban, és ez különösen igaz egyébként a középkategóriát ellátó termékköreinkre is, amelyiknek bármely elemét, akár a hőszigetelő üveget, az alumínium keretrendszert, a vasalatot, a kiegészítő elemeket, tömítéseket, gumikat veszem, ne lehetne újrahasznosítani. Ebben tehát szintén élen jár az alumínium.
Tulajdonképpen a KAV teljes kutatás-fejlesztési palettája erre a gondolatra épül. Hiszen a sztenderd termékkörben megvalósított üvegoptikás Optivision® termékrendszerünk és az alumíniumhabos, fényáteresztő, merevítővázas rendszerünk, az Indivision® is az alumíniumban rejlő lehetőségeken alapszik. Bár rideg, merev anyag tűnik, az alumínium könnyen alakítható, plasztikusan formálható. A gyártó ötleteire és az ügyfélkör igényére van bízva, hogy mit, hogyan építünk belőle. Mi a KAV-val abban vagyunk egyediek a magyar piacon, hogy saját termékeket is gyártunk. Az Optivision® ráadásul az Alukönigstahl-lal együttműködésben, Schüco alapokra épült fel. Azok az ügyfelek, akik ezt választják, olyan terméket kapnak, amit sehol máshol nem tudnak beszerezni. Azt gondolom, a szakmánk jövője abban rejlik, hogy teljesen egyedi megjelenésű termékek is hozzáférhetővé váljanak, melyeknek jól meghatározott, az ügyfél igényeire szabott stílusa, tudása van. Az alumínium variabilitását nem pusztán kihasználva, hanem azt tovább gondolva, akár más anyagokkal kombinálva jönnek létre a jövő nyílászárói. Ezek belső megjelenését olyan széles spektrumban lehet majd módosítani, ami sem a fánál, sem a PVC-nél nem oldható meg. Ez a belsőépítészeknek is új utat nyithat, de ez egyelőre csak a prémium kategória kiváltsága lehet.
Úgy kell ezt elképzelni, hogy ha valaki például Schüco ablakot, vagy Reynaers ajtót vásárol, ezek a cégek az alapanyagot, a szoftvert, ha úgy tetszik az alap know-how-t adják. Az ablak konfekcionáló cég felkészültségén, gyártókapacitásán, a gépei minőségén, pontosságán, a csapat tudásán, valamint szervezettségén múlik, hogy ez a termék valóban olyan jól fog-e működni, ahogyan azt a mérnök annak idején megálmodta, kitalálta, és egy célszoftverrel lerajzolta. A nyílászáró profilrendszernek értéke a valóságban eltörpül ahhoz képest, ami a végtermék minőségét illeti, tehát – és ezt nem győzöm hangoztatni – nagyon gyártó specifikus a termék. A KAV-on kívül nem sok olyan cég van Magyarországon, aki saját márkát épít, saját maga vállal felelősséget, és nem egy márka mellett vagy mögött kötelezi el magát. Utóbbi esetben egy profilrendszer-gazdának a termékeit gyártják, az ő márkája mögé „bújik” el a gyártó, így nem neki kell a felelősséget márka szempontjából vállalni. Azonban a vevő a valóságban nem a termék névadójával lesz garanciális jogviszonyban, hanem magával a késztermék hazai gyártójával. A gyártónak kell felelősséget vállalnia arra, hogy az üzemi gyártásközi ellenőrzést elvégzi, hogy az ügyfélnek lesz garanciális jogviszonya, a jótállás idején el tudja érni a gyártót, és később is be tud nyújtani hozzá például alkatrészcsere igényt. Vagyis nem elég, hogy tetszik a termék, nem elég a minőségi profilrendszer, fontos, hogy megbízható, leinformálható, stabil gyártócéget bízzunk meg a munkával. Mit érdemes megvizsgálni egy gyártónál? Van-e a cégnek vagyona, eszközállománya, csapata, meg lehet e nézni a gyártóüzemét (hogyan csomagolnak, mennyire figyelnek a munka során)? Emellett a nyilvánosan hozzáférhető céginformációkat is érdemes átnézni, így kiderülhet, hogy éppen hány testvércége van a kiszemelt beszállítónak, és éppen hányadik cége annak a tulajdonosnak, amit be fog buktatni. Ez utóbbit, vagyis a hazai piacon működő etikátlan cégeket és azok piacot átmentő tulajdonosait sorolni tudnám egy pár percig. Alapos vizsgálattal tehát el tudjuk kerülni a nem korrekten dolgozó cégek többségét. A sok apró jelből egy szemfüles ügyfél nagyon hamar le tudja szűrni azt, hogy jó helyen van-e. És hogyha e mellé tudok társítani egy jó ár-érték arányt, akkor az pozitív érzést fog az ügyfélben kelteni, és azt fogja mondani, hogy igen, megbízom ebben a cégben, mellettük döntök, itt gyártanak, ezek a szakemberek gyártanak, ez a rendszer segíti a munkájukat stb. A viszonteladóknál, a bemutatótermekben pedig sosem szabad elfelejtenünk, hogy ott nem a gyártóval, hanem egy közvetítő céggel vagyunk kapcsolatban. Mi azzal segítjük az ügyfeleinket, hogy felelősséget vállalunk az általunk gyártott és tervezett termékekért. De egy viszonteladó több száz vagy ezer km távolságból ezt hogyan teheti meg? Ha van fából vaskarika, ez az.
Nálunk az építészek is érdekes pozícióban vannak. A többi európai országhoz képest, itthon kevésbé számít az sajnos, hogy mit mond egy építész, milyen preferenciákkal és milyen koncepció mentén tervezi meg a házat. A hazai megrendelők egy része úgy gondolja, hogy mivel ő fizet, az építész azt rajzolja, azt valósítsa meg, amit ő mond. Külföldön ez úgy működik, hogy az építész kitalál egy épületet, van egy koncepciója, és ennek mentén döntenek az anyagok beszerzéséről és a termékek összeállításáról. Az ügyfélnek itt az a kontrollja, hogy megszabja azt a költségkeretet amin belül építkezni szeretne és ad tervezési programot (igénylistát) az építésznek, majd hagyja dolgozni. Ebben a metódusban az építész vállal felelősséget azért, hogy az általa megtervezett épület abban az értékkörben, bekerülési költségben maradjon, mint amit az ügyfél eredetileg meghatározott és ki tud fizetni, de az ügyfél a továbbiakban nem diktál, hanem választ, leginkább színeket és anyagokat a tervező által megszabott spektrumban. Magyarországon ez felborult, összemosódnak a döntési preferenciák. Ha olyan az ügyfél, aki hallgat az építészre, akkor ők végig viszik a saját koncepciójukat, a másik esetben viszont „átadják az irányítást” az ügyfélnek. Ez utóbbi esetekben vannak pozitív és negatív példáim is. Fontos tudni, hogy Magyarországon kiváló építészek dolgoznak, akikre érdemes hallgatni. És akkor is hallgassanak, ha az építész azt mondja, hogy ide inkább fa nyílászáró való, mert az épületbe ez a stílus illik, vagy ez igazodik az utcaképbe. Az építész a szakmai szempontok (hőtechnika, akusztika), a stílus, az ár-érték arány, a technikai lehetőségek mentén, az ügyféligények figyelembevételével dönt – ha dönt – az alumínium nyílászáró mellett. Minden terméknek megvan a maga beépítési helye, környezete, igénye, és ezt az építészek látják a legjobban. Tapasztalatot szereztünk például az izlandi piacon, ahol nem a luxus, hanem a felhasználhatóság, a praktikusság, a megfelelő minőség és ár-érték arány számít. Ők inkább kisebb, jobban összerakott, egyszerűbb házakban gondolkodnak. Izlandon, ha egy építész megtervez egy házat, akkor nekem, nyílászárósnak nincsen csomópont-tervezési lehetőségem. Ő fogja meghatározni az épület jellegét, ő tudja, hogy mit akar elérni, mit akar látni kívülről, mit akar látni belülről, tőlem csak tanácsokat kap és információkat, mit milyen méretből, milyen rétegrenddel, hogyan lehet megoldani, milyen motorizáltság kell, milyen elektromos kiállások szükségesek. Az építész tervez, ő rajzol, és ami a legfontosabb, ő vállal felelősséget a munkáért. Korábban Izlandon is hasonló volt a helyzet, mint nálunk, ám több probléma is felmerült a középítkezéseken, mert nem volt rendesen gazdája a dolgoknak, össze-vissza mentek az információk és tologatva lett a felelősség kérdése. És akkor meghozták a döntést, hogy a tervező vállal felelősséget mindenért. Ő ezért megkapja a járandóságát, be tud vonni szakkivitelezőket, szakembereket, ki tud maga körül alakítani egy szakipari holdudvart, akik őt kiszolgálják információval és egyebekkel. De egy ember van, aki az egész rendszert átlátja és felelősséget vállal. Ez pedig az építész. Bízom benne, hogy nálunk is ez lesz a jövő. Kollégáimmal azért dolgozunk, hogy a KAV összes terméke, azon belül is KAV Home megbízható, nyugodt választás legyen építésznek és megrendelőknek egyaránt, amelyért garanciát és felelősséget vállalunk.