Egy okos háznál a termék kiválasztása a kulcskérdés

Egy új építésű ingatlannál a nyílászárók szempontjából az egyik legfontosabb kérdés, hogy a leendő lakók szeretnének-e épületfelügyeleti rendszert a házba, hiszen a tervezés során minden megoldást ehhez kell igazítani. A mai rendszereknél ugyanis a rendszerspecifikus csatlakozóegységeket és kiegészítő modulokat már úgy kell tervezni és elhelyezni, hogy azok teljesen rejtve maradjanak.

„Gyakorlatilag az első kérdéseink egyike, amikor egy épületről ajánlatkérést kapunk, hogy terveznek-e épületfelügyeleti rendszert a házba, és ha igen, akkor milyet. Nekünk mindent ehhez a kiválasztott szisztémához vagy azzal kompatibilis kiegészítőkhöz kell hozzáigazítanunk. A cél, hogy a beépített nyílászárók a lehető legpraktikusabban igazodjanak a házban élők mindennapjaihoz, a házat okossá tevő megoldások pedig szinte láthatatlanak maradjanak” – meséli Lovász Károly, a KAV ügyvezetője. Szerencsére a mai technológiák már lehetővé teszik a rejtett megoldásokat. Ha egy szerkezetet például meg szeretnének mozgatni, a nyílászárókba beépített motor ma már nem kell, hogy „cipősdoboz méretű” legyen, mint korábban, tehát nem látszódnak a beltérben, hanem a vasalati nútokba és a profilokba telepítjük be őket. Azonban itt jön még egy fontos lépés, amit a magyar piacon a megfelelő szakemberek hiánya miatt nem mindig könnyű áthidalni. „Ha egy motoros elemet beépítünk, olyan egységről is gondoskodnunk kell, ami ezt vezérli és kapcsolatot tart az épületfelügyeleti rendszer adott moduljával. Ezért fontos, hogy pontosan tudjuk milyen típusú épületfelügyeleti rendszerbe kell kötnünk, hiszen ez meghatározza, hogy milyen vezérlő-kiszolgáló egységet kell a nyílászáróval együtt telepítenünk. Ehhez gyengeáramú szakembert is biztosítanunk kell, aki a beüzemelésben is segít. Ebben a folyamatban szorosan együtt kell működnünk a szakkivitelezőkkel, akik az épületfelügyeleti rendszert vezérlik, s később utógondozzák. Kicsit tudnunk kell az ő fejükkel is gondolkodni, hogy minden elem tökéletes összhangban működjön, sőt őket is rendszeresen ellenőrizni szükséges” – emeli ki a gyakorlati tudnivalókat Lovász Károly.

Az okos házakat vezérlő épületfelügyeleti rendszereknél kiemelten fontos, hogy megfelelő szaktudással rendelkező csapat tervezze, applikálja és üzemelje be ezeket, akik emellett az utógondozásra is ügyelnek. Időbe telik ugyanis, amíg egy új ingatlanban kialakul a napi rutinunk (akár kilenc hónap – egy nyári és egy fűtési szezon is eltelik mire mindent beállítunk ízlésünk szerint), az épületfelügyeleti rendszernek azonban maximálisan ehhez igazodva kell működnie. Az igények pontos felmérése és meghatározása ezért már az első pillanattól kezdve nagyon pontosan kell, hogy történjen. Hiszen, ha az ember nem úgy rakja össze a környezetét, ahogy azt valóban szeretné, akkor napi szinten bosszantó problémákkal kell majd szembesülnie. Okos házunk énünk egyfajta meghosszabbítása lesz, hiszen megtanulva szokásainkat bizonyos feladatokat – többek között a villany felkapcsolása, zene bekapcsolása, ajtók kinyitása, gépi szellőztetés működtetése – automatikusan elvégez helyettünk. Így a tudatosság vagy az arra törekvés minden lépésnél kiemelten fontos. Ráadásul a szakembereknek még egy dologra tudni kell reagálni, mi történik, ha a hálózati tápellátás megszűnik. Ebben az esetben a szünetmentes állomás kell, hogy átvegye az irányítást, s csupán azokat az egységeket hagyja automatikusan üzemelni, ami a mindennapok szempontjából kiemelten fontosak vagyis “életben tartják” a házat és biztonsági berendezéseket, a többit fokozatosan lekapcsolja vagy várakozó pályára teszi.

Hamarosan azonban még alaposabb körültekintéssel és tudatossággal kell tervezni, hiszen várhatóan az okos házak újabb szintet fognak lépni. Amint a mesterséges intelligenciát az épületfelügyeleti rendszerekben is alkalmazni kezdik (esetleg a bennünket ismerő okostelefonunkkal összeköthetővé válik), meg fog változni az épületekhez való hozzáállás és az épület tudata is. Maga az épület fog ugyanis megtanulni minket, embereket kezelni.