Ha alumínium nyílászárókról van szó, a KAV neve mára összekapcsolódott az egyedi ügyféligényekkel. Számos olyan elképzelés és terv fogalmazódik meg a hozzánk fordulóknál, amelyek a későbbiekben akár az alumínium nyílászárók fejlesztését is eredményezhetik. Így, ha a 2022-es év trendjeit szeretnénk bemutatni érdemes azzal kezdeni, mit tapasztal Lovász Károly, a KAV ügyvezetője és Mravik Csaba fejlesztési főmérnök, milyen termékeket keresnek most a családi házas építtetők.
Mit tapasztaltok, miben változtak az igények a hozzátok forduló ügyfeleknél?
Lovász Károly: Úgy tapasztalom, egyre markánsabban elválik az úgynevezett közép- és felső kategória igénye. Azoknál a családi házaknál, amiket igazán prémium jellegű épületté szeretne a tulajdonosa avanzsálni, ott az igények tovább növekedtek mind a termékek, mind a szolgáltatások oldalán. Azt látjuk, ha az ügyfél eltökélte, hogy egy kalibrált minőségű épületben szeretne élni, vagy ilyen házat szeretne értékesíteni, akkor céltudatosan érkezik. Amikor hozzánk fordulnak már a tervezővel átbeszélték, így tudják és értik, hogy milyen homlokzati elemet, kubatúrát szeretnének látni, milyen élményt szeretnének megtapasztalni az alumínium nyílászárók használata során. Az 5 vagy 10 évvel ezelőtti állapothoz képest sokkal határozottabbak az épület használatával kapcsolatosan is. Pontosabb ismereteik és így konkrétabb elképzeléseik vannak például a teraszhasználat, a konyha, a nappali és ezek homlokzati nyílászáró kapcsolataival. A tervek azonban sajnos ezt nem követik le, így az ügyféligény kitalálásában és megvalósításban, azok tervekben történő definiálásában sokkal komolyabb szerep hárul ránk. Az egyre erősödő középkategória megrendelői pedig sokszor ambivalens érzésekkel telve érkeznek hozzánk: nagyon jót szeretnének, de sokkal olcsóbban, mint a prémium. Sokszor emiatt jóval hosszabb ideig tart, míg megtaláljuk a számukra megfelelő termékeket úgy, hogy a tervezői szándékot sem tartjuk mellékesnek. Ennek egyik oka, hogy a piacon lévő versenytársak, sokszor a teljesen alapkoncepciós termékeket is prémiumként árulják, így olyan munkákra predesztinálják a teljesen alap alumínium nyílászárós rendszereket is, amelyeknek egyébként nem lenne az adott építkezésen keresnivalója. Az ügyfelek és sokszor az építészek fejében is „rendet kell tenni”, ami inkább a középkategóriánál okoz több munkát.
Ha konkrét termékekről beszélünk, mit keresnek prémium kategóriában?
L.K.: A keretnélküli tolóajtó rendszerek szinte általánossá váltak. Nem szeretnének tokot, nem szeretnének szárnyat látni. A korábbi tendenciákkal ellentétben azonban a motorizálási igények visszaestek, tehát sokkal többen szeretnének kézzel működtetni ilyen jellegű szerkezetet, nem az a céljuk, hogy számítógép vezérelje a házukat. Jobban bíznak a mechanikus, mint az elektromos működtetésű rendszerekben. Emögött az is állhat, hogy sajnos ma Magyarországon hiány van a szakképzett, megbízható villamossági gyengeáramú szakemberekből. Ráadásul annyira elszálltak az elektronikai árak a világpiaci problémák miatt, hogy sokkal nagyobb az árkülönbség ugyanazon nyílászáró mechanikus és elektromos verziója között. Tendenciaként tapasztaljuk, hogy a nagyméretű alumínium bejárati ajtóknál elhagyják az oldal- és felülvilágítót. Sokan keresik az ún. pivot ajtókat, vagyis az aszimmetrikus forgóajtókat. Minél nagyobb felületet akarnak nyitni, minél dizájnosabb megoldással. Itt érdekes módon nem merül fel problémaként senkinél, hogy vastagabb a keret egy kicsivel, vagy a nagyobb üveg nagyobb súlyt eredményez. Mivel egy bejárati ajtó (a tolókhoz hasonlóan) élettartama során kb. egy tized százalékában van nyitva, sokkal inkább arra törekednek, hogy zárt állapotban szép és világoslegyen. Az ablakok terén is van némi elmozdulás, egyre többen alkalmaznak fixeket, s érdekes, hogy a nyitható tetőfelületek is jelentősen visszaestek a fixek javára. Ez azért is lehetséges, mert a gépi szellőztetés nagyon elterjedt, szinte mindenhol használják, így kevesebb nyitható felületre van szükség.
És mi a helyzet az árnyékolással?
L.K.: Számomra nagy öröm, hogy míg 5 éve győzködni kellett a tervezőket, mára eljutottunk oda, hogy mindenki érti: árnyékolás nélkül Magyarországon nagy üvegfelületekekkel nem szabad házat csinálni, mert nem lesz lakható. Azokon a házakon, ahol nem volt tervezve árnyékoló, de mi meg tudtuk győzni az ügyfelet, nőtt az életminőség és az épület használata sokkal komfortosabb lett. Egyre többen választanak komoly üvegeket, és itt nem csupán a napvédelem, hanem egyéb tudás is fontos szempont lett. Továbbra is fontos a személyi biztonság, tehát a beltér felől szinte minden esetben biztonsági üveget kérnek a megrendelőik. Mi általában a kültér felől is szeretjük ezt megtenni, ahol teraszkapcsolat van, mert itt fennállhat a közvetlen térddel berúgás esete. Érdekesség még az életterek differenciálása, vagyis azokban az életterekben, ahol a legtöbb időt töltik – például nappali, konyhakapcsolat, társalgó rész, lépcsőház – ott elfogadják az árkülönbözetét a keretnélküli rendszereknek. A háló- és vendégszobákban, egyéb alsóbb rendű helyiségekben ezzel szemben gyakran a hagyományos emelő-toló rendszereket kérik, nem fizetik meg azt a többletköltséget, ami a keretnélküli megoldásokkal járnak.
Mravik Csaba: Csak megerősíteni tudom, amiket elmondtál. Én is azt tapasztalom az ügyfelek részéről, hogy egyre tudatosabban kérdeznek, és tudatosabban jelzik az igényeiket. Megfogalmazzák, hogy a lakótérben, hol szeretnék, hogy nyíljon vagy éppen tolódjon a nyílászáró, hova szeretnének nagyobb üveget. Ha ezt megoldottuk, vagy kitaláltuk, akkor majd utána foglalkozzunk a többi résszel. Egyre erősebben érzem azt a törekvést, hogy az ügyfelek szeretnék saját arcukra, saját használatukra, igényeikre formálni a lakótereket, és ebben kérik ki a segítségüket. Ha ez megtörténik, utána beszélhetünk a kiegészítő vagy az alárendelt helyiségekről. Ez a fajta tudatosság nagyon jó irány.
A prémiumban és középkategóriában is ugyanezeket az irányokat tapasztaljátok?
M.Cs.: A prémiumnál úgy érzem, kell segítség. Be kell mutatni a nyílászárós szemléletet és a termékválasztékot, hogy megtörténjen az azonosulás. Az úgynevezett középkategóriában
konkrét funkcionális elképzelésekkel érkeznek az ügyfelek, tehát kevésbé az esztétikai igényeket fogalmazzák meg. A napi használhatóságból indulnak ki. A prémium kategóriának elsődleges igénye a megjelenés, általában a vékony keretes megjelenés, aminek képes alárendelni akár a használhatóságot is.
L.K.: A prémium kategóriánál a dizájnhoz való ragaszkodás és a design megvalósításának igénye egyébként az építészek oldaláról is nagyon érződik. Érdekes módon míg korábban csak a kubusban, a külső megjelenésben gondolkodtak, ma már a belső és a külső kapcsolatára helyezik a fókuszt. Sokszor az építész már a tervezés során együtt dolgozik a belsőépítésszel. Így egyre többször előfordul, hogy az ügyfél hozzánk is az építésszel és a belsőépítésszel közösen érkezik. Mi nem egy márkát képviselünk, s nem annak egy-egy termékét, hanem több márkából és egyedi megoldásokból termékválasztékot tudunk adni. Ráadásul hazánkban egyedülálló módon úgy, hogy gyártunk is. Ekkora szabadságot más versenytárs nem tud itthon biztosítani, ezt a hozzánk fordulók élvezik és ki is használják.
A középkategóriánál, ahol a funkcionalitást emelte ki Csaba, ott viszont az útkeresés abszolút nem márkafüggő, hanem termék- és ár függő. Tehát nem Schüco vagy Reynaers nyílászárókban gondolkodnak, hanem abban, hogy ár-érték arány szempontjából mi az a legjobb termék, ami belefér a büdzsébe. Ezért érzem úgy, hogy az edukációnak, annak, hogy ilyenekről beszélgetünk, kiemelt szerepe van. Olykor még az építészeknek is el kell magyarázni az árnyékolás és nyílászáró kapcsolatát, a hőtechnikai vagy éppen működtetési kérdéseket, vagy például egy teraszburkolat küszöbmegoldásánál mit jelent az, hogy süllyesztett. A tudatossághoz, amit a prémium szegmensnél tapasztalunk, még az is párosul, hogy az alaposabb és céltudatosabb tervezői elgondolás mellett egyre többször lebonyolítóval érkeznek hozzánk. Tehát a lebonyolítás – a generálkivitelezést végző cég megrendelő által kijelölt – szakmai „gazdája” is jelen van a nyílászárók kiválasztásakor. Ezzel is segítve, sokszor gyorsítva a megrendelő döntését.