Az alumínium nyílászárók családi házakon való alkalmazása lehetővé teszi, hogy lakóépületeiken egyre nagyobb üvegfelületek jelenjenek meg. Mivel időnk nagy részét a beltérben töltjük, a nagy transzparenciát adó alumínium ablakok és tolóajtók segítenek szinte közvetlen kapcsolat teremteni a környezettel. Hogy miért érdemes nagyméretű nyílászárót választani, arról Lovász Károllyal, a KAV Hungária ügyvezetőjével beszélgettünk.
Erre egyértelműen nem a válasz, ma már számos olyan alumínium profilrendszer van, amelyek elérhető áron kínálnak nagyméretű nyílászárókat. Az, hogy ez a kérdés felmerült, annak köszönhető, hogy vannak olyan műanyag- vagy fa termékeket gyártó jelentős piaci szereplők, akik ezt sugallják, ugyanis az általuk gyártott vagy forgalmazott termékköröknél jóval korlátozottabbak a méret lehetőségek. Egy műanyag ablaktól valóban nem lehet akkora szélességi és/vagy magassági méretet elvárni, mint az alumíniumnál, fával pedig nem lehet olyan inerciákat, keskeny és filigrán megoldásokat, magasságokat és szárnysúlyokat alkalmazni, mint az alumíniummal vagy szálas kompozittal. Más alapanyagokkal (mint pl. acéllal) nem lehet az alumínium extrudációból eredő alakítási tulajdonságait elérni, megtartva annak alkalmazási lehetőségeit. Pedig mindennek megvan a maga helye a világban.
Azt tapasztaljuk, hogy az embereket „a merjetek már kicsik lenni” mottóval megpróbálják egyfajta rendezési- és méretezési sablonba, szűk lehetőségek közé beszorítani, ami az építészekre is hatással van. A szakemberek a téves információ hatására kezdenek újra lyukablakokat tervezni, holott a hazai és a külföldi trend, a keretrendszer- és síküveg gyártói fejlesztések sem ebbe az irányba mennek. Korunkban minden területen növekszik az információigény, az üvegtábla méreteknél ez úgy jelentkezik, hogy a kül- és a beltér közötti információcserét szeretnénk maximalizálni.
Igen. Mivel otthoni életünk nagy részét beltérben töltjük – családi házban kb. 90 százalékban, társasházban közel 100 százalékban –, ezért nagyobb üvegfelületekkel sokkal több információt tudok nyerni a kültérből például időjárás, fény, táj szépsége formájában. Nézzük meg, hogy az irodaházi technológiában mi a trend: most már gyakorlatilag csak üveghomlokzatot gyártanak, hiszen képesek vagyunk olyan mennyiségű és minőségű homlokzatot építeni alumíniumból, ami más anyaggal nem kivitelezhető. Az üvegtechnológiák, a bevonatok lehetővé tették, hogy olyan méretű, energetikai szempontból kritikus határokat is túllépő üvegfelületeket gyártsunk, amely már családi házaknál is kifizetődő. Nem beszélve azokról a szerkezeteket mozgató mechanizmusokról, kialakításokról, vasalati technológiákról és motorokról, amelyek kifejezetten a nagy üvegfelületek mozgatására, működtetésére fejlesztenek, gyártanak.
De mi merjünk kicsik lenni, mondják egyes, a PVC és a fa világában működő cégek. Hiszen érzik, nem tudják ezeket a trendeket a meglévő viszonteladói állománnyal követni. Bár sok-sok éve próbálják az olcsóbb és alacsonyabb tudású pvc, fa alaptermékeiket burkolati megoldásokkal értékesebbé tenni, hogy úgy nézzen ki kívülről, mintha alumínium lenne. De ezzel az eljárással milyen igényt is akarunk kielégíteni? Ez tipikusan az „oldd meg valahogy, csak kívülről nézzen ki szépnek” kategória. Én nem szeretnék így építeni, és nem is bíztatnék senkit, hogy így építsen.
Ha a trendek a nagy üvegfelületek irányába mennek, én nem tanácsolom az ellenkezőjét az építkezőknek, hiszen ez majd az eladáskor fog jelentősen negatívan visszaütni. Egy innovátor cég irányítójaként olyan megoldásokat kell javasolnom, melyek szintmagas és mozgatható üvegfelületeket, és a valóban a trend irányába mutató üveghomlokzatokat eredményeznek. Ezeket akár pvc-ből is meg lehetne csinálni kellő fejlesztéssel, hibrid anyagú megoldásokkal, de nem felületi szépítéssel. Alumíniumból és acélból a filigrán megjelenés szinte korlátlanul megvalósítható, de itthon is jelentős az az ügyfélréteg, aki a nagy szintmagas üvegfelületekhez is vaskosabb, őszintébb nyílászáró szerkezeti kultúrát szereti. Azokat miért nem szolgáljuk ki? Szerencsére Magyarországon is van, illetve értékesít olyan fa nyílászáró gyártó, aki ebbe az irányba megy, innovál és az ügyféligényeket reaktív módon profin igyekszik kielégíteni.
Felesleges egy nyílászárónak mindent tudnia. Mikor lyukablakos házat tervezek, ezeknek a szerkezeteknek minden esetben nyílónak kell lenni azért, hogy szellőztetni tudjanak, nem lehetnek fixek, ráadásul ezekben az árkategóriákban ritkák a rejtett szárnyas kivitelek, így jelentős üvegfelület eltérés adódik a fix és nyitható szerkezetek között.
Én arra biztatom az ügyfeleket, hogy már eleve hővisszanyerő gépi szellőztetést alkalmazzanak a családi házukban, mert annak jelentős élettani értékei mellett hűtés-fűtés költségmegtakarítással is szembesülnek. Így teljesen felesleges minden szerkezetet nyitni, minden ablakot nyíló-bukóra gyártani, vasalattal és kilinccsel felszerelni. Ez már csökkenti az árat. Minden egyes helyiségben legyen egy nyitható felület, de az azon kívüli szerkezetet próbáljuk úgy megtervezni és beépíteni, hogy azok a legköltséghatékonyabbak legyenek, azonos megjelenéssel. A legolcsóbb, amikor fix keretbe teszek egy üvegpanelt. Nem az üveg a drága a nyílászárónál, hanem annak a keretrendszere, annak az elhelyezése és csomóponti kialakítása, árnyékoló kapcsolata.
Egy gondos, előre átgondolt tervezési folyamattal, jelentősen tudom csökkenteni a nyílászáró költségeimet. Ezt a saját házainkon is látjuk, mert azoknál az épületeknél, ahol időben bevonnak minket a tervezési folyamatba, a csomóponti tervezésbe, azokat sokkal olcsóbban meg tudjuk építeni. A nyitható-csukható felületek arányát a fix felületek irányába toltuk el. Nincsenek rovarhálóim, mert nem nyitok annyi ablakot, hiszen a gépi szellőztetés biztosítja a friss levegőt. Azonban, ha ki szeretnék menni, megvan a lehetőség, hogy ki tudjak lépni az erkélyre vagy teraszra. Egy lyukablakos megoldásnál minden felületet nyitnom kell. Emellé jön a beépítés, az elhelyezési segédanyagok, az árnyékolók költsége. Ezért és a tartóssága miatt lehet olcsóbb is egy fajlagosan drágább alumínium nyílászáró rendszer nagy felületen.
Bizonyos méretű, 2800-3000 milliméter magas emelő-toló szerkezeteknél szintén az alumínium javára dől el a négyzetméterár. Ha pedig olyan nyitási módot kell alkalmazni, amikor osztóborda nélkül egyben kell nyitnom egy 3 méter magas erkélyajtót, azt is nyilván csak alumíniumból lehet megoldani. Ebből is látszik, hogy a nagy mérethatároknál már biztosan az alumínium javára dől el a dolog.
És van még egy fontos szempont, az épület értéke. Nézzük meg azokat a családi házakat, amiket a ’70-es években építettek, ott mi érték? Nézzük meg a ’90-es évek elején épített tornyos-boltíves lakóházakat, az sem képez jelentős anyagi értéket ma. Minek van most keletje? Mi az, aminél nem a település/telek elhelyezkedése határozza meg többségében a használt családi lakóingatlan vételárát? A 20-as években épült, nagy üvegfelületű, acélablakos Bauhaus házaknak. Azokat mentik meg, vagy az új házaknál Bauhaus jelleggel építenek homlokzatokat. Egy igazán átgondolt, ötletes, nagy üveges homlokzat 100 év múlva is érték lesz.
Az alumínium nyílászárók merészebbek, filigránabbak, gondozásmentesek. A felületekkel nem kell foglalkozni azon kívül, hogy lemosom tisztítószeres vízzel. Könnyű a karbantartása is, hiszen a vasalatok takartak, és a szerkezetek olyan motorral és elektronikával vannak ellátva, melyek a legnagyobb alumínium rendszergazdáknál – az autóalkatrész gyártók mintája alapján – raktározott alkatrészek miatt szervizelhetők, tervezetten 30-40 évig kényelmesen karbantarthatók. Arra bíztatok mindenkit, merjünk picit bátrabban homlokzatot tervezni. Hosszútávon is megéri.