A KAV csapatának célja, hogy megrendelőink minden egyedi nyílászárós igényeire – legyen szó minimál ablakról, keretnélküli tolóajtóról, alumínium bejárati ajtóról, árnyékolóról vagy éppen függönyfalról – megoldást kapjanak. A legtöbb megrendelő már a kész tervek birtokában kezd el nyílászárókat keresni, ám az egyeztetések során egyre gyakrabban tapasztaljuk, ezek sokszor nem elég kidolgozottak. Az építészeti tervek és a nyílászárós megoldások összefüggéseiről Mravik Csabával, a KAV Hungária fejlesztési főmérnökével beszélgettünk.
A nyílászárók árazásában miként változott meg a feladatotok azzal, hogy ma már minden információ elérhető a neten a tervezők számára?
Először engedd meg, hogy pár mondattal elővezessem miért is érint érzékenyen a kérdésed. Nem szeretnék építésjogi kérdésekbe bonyolódni, mert az egy másik érzékeny téma lenne.
Az építési engedélyezési eljárás haladva a korral 2013 januárjában elektronikus ügyintézésre váltott, majd 2015-től már elektronikus tárhely állt rendelkezésre az ügyintézés lefolytatására. 2016-tól bevezették a lakóépületek építésének egyszerű bejelentési rendeletét és az egyszerű bejelentés dokumentációját. 2017 januárjától fontos változásként már nem a kivitelezési kódex 1. melléklete határozza meg a kivitelezési terv tartalmára vonatkozó követelményeket. Összegezve az elmúlt éveket, az eljárási folyamatot gyorsító, és építési kedvet ösztönző rendeletek jelentek meg egyszerűsítéssel egybekötve.
Ettől kevesebb, vagy több munka hárult rátok?
Több. Ami alumínium nyílászáró szakkivitelezőként igazán fájó az az, hogy a nyílászáróra vonatkozó műszaki tartalom drasztikusan lecsökkent. Az építési engedély műszaki leírásában egy bekezdésében letudják az építésztervezők a nyílászáró fejezetet, ha pedig a kiviteli terv műszaki tartalmát vizsgáljuk, a nyílászárók árazásához szükséges nyílászáró konszignáció már nem része az alaptervnek. A II.-III. tervosztályba tartozó (ezek a lakóépületek többségét fedik le) épületek esetében kiegészítő tervként javasolják a nyílászáró konszignációt. Az igazság az, hogy az utóbbi években a nyílászárókra vonatkozó bármilyen műszaki tartalommal (legyen az konszignáció, vagy műleírás) új lakóépület tervezése esetén már nem találkoztunk.
Mit jelent ez egy egyedi nyílászárókat gyártó szakkivitelező szemszögéből?
Míg korábban egy lakóépület minden nyílászárójához járt egy minden részletre kiterjedő műszaki tartalmat rögzítő részletes lista, ma a 3D-s látványterven és a színes homlokzaton látható kék felülettel azonosítjuk a nyílászárót. Az épületeken kizárólag falnyílások vannak feltüntetve, a nyílászáró mint fogalom építészetileg eltűnt.
Ezt problémának érzed? Hiszen nagyobb szabadság áll a rendelkezésetekre a nyílászárók tervezésében?
Szeretjük a kihívásokat, de minden esetben a megrendelő igényeit tartjuk előtérben. A megrendelő pedig úgy érkezik meg irodánkba, hogy egy komplett tervet kapott az építésztől és minden információ a rendelkezésére áll, hogy akár versenyeztetni is tudja majd a nyílászáró gyártókat. Szomorú látni a csalódást az arcukon, amikor a tervek kidolgozatlanságából fakadó kihívásokat és azok többletköltségeit tárjuk elé. Véleményem szerint ez mind az engedélyezési eljárás egyszerűsítésének eredménye. Nem hibáztatom az építészeket, és a megrendelőket sem, mert alkalmazkodniuk kell a rendeletben foglalt kritériumoknak, a digitalizált folyamathoz és tartalomhoz. És senki sem akar már a tervezés elején plusz költségeket felvállalni „feleslegesen”?
Hogyan tud a megrendelőnek, tervezőnek ebben a KAV csapata segíteni?
A KAV filozófiája, hogy merjünk másképpen gondolkozni, és kovácsoljunk előnyt ebből a helyzetből. Képesek vagyunk egyszerre tervezőként és megrendelőként is gondolkodni. Hajlandóak vagyunk extra energiákat fordítani arra, hogy az építésztervező megkapja a műszaki támogatást, és a megrendelő elégedett legyen a nyílászárókra fordítandó költségek mértékével. Vannak hasonló gondolkodást hangoztató versenytársaink, de úgy vélem a KAV által nyújtott türelem, hazánkban egyedülálló.