A nyílászárók és kapcsolódó szerkezetei, mint a házak legösszetettebb elemei

A villaépületek, mini középületnek tekinthetők – vallja Kenyeres László építészmérnök, az Archista építésziroda vezetője. Ezért is tartja fontosnak, hogy a tervezési folyamat során akár többször is konzultáljon nyílászárós szakemberrel. Ezzel ugyanis elkerülhető, hogy a kivitelezési folyamatban a nyílászárós cégeknek „újra kelljen tervezni” az épület egyes részeit.

Építészként te miként látod a tervezési folyamatban a nyílászárók kérdéskörét?

Szerintem kulcskérdés a nyílászáró, ugyanis ez az egyik legtechnikásabb része a háznak. Aki nem ért a nyílászárókhoz, az nem tud magabiztosan végig vinni egy kiviteli tervet, még külső segítséggel sem. Ehhez alapot nyújthatnak az egyetemi elméleti tanulmányok, de a gyakorlat hamar meghaladja azt a képességet, tudásszintet, amit az egyetem ad. Az egymásra épülő munkák során egy gyakorló építész azért hamar eljut arra a szintre, hogy már azokat a kulcskérdéseket, hogy mekkora lehet egy nyílászáró, hogyan működnek, mekkora üvegtáblákat lehet beszerezni, a sok konzultáció során elsajátítja. Főleg akkor, ha olyan tudásbázisú cégekkel áll kapcsolatban, mint amilyen a KAV is. Azok a nyílászárós cégek, amelyeknek van tervezési részlege, vagy egy olyan személye, aki tervezői támogatást nyújt, egyfajta felzárkóztatási csapatként is működnek. Az alumínium nyílászáró az a kategória, amikor már egy építész-tervező biztos lehet abban, hogy valamilyen külső támogatást is fog kapni a tervezés során. A műanyag- és fa nyílászáróval foglalkozó cégeknél kisebb az a műszaki háttér, akik az építészeknek segíteni tudnának, ezért azok egyszerűbb megoldásúak is.

Mikor érdemes alumínium nyílászáró mellett dönteni?

Akár egy igényes családi háznál, akár egy középületnél a legösszetettebb és legkifinomultabb megoldásokat alumínium nyílászárókkal lehet megoldani. Azok képesek a legnagyobb fesztávolságokat áthidalni, azokkal lehet a legfiligránabb szerkezeteket kivitelezni. Nyilván egy építész minél több üveget szeretne. Ha megnézzük a legmodernebb nyílászárókat – tolóajtóktól a hagyományosan nyíló ablakokig –, a gyártók fejlesztéséből kirajzolódik a cél: minél vékonyabb tokszerkezetet és minél több üveget lássunk.  A tolóajtóknál most már a két centiméteres profilszélességnél tartanak. A kérdés, hogy ennél kell-e lejjebb menni. De a tervezésnél ezen túl rengeteg szempontot figyelembe kell venni. Alumínium nyílászárók esetén a koncepciótervnél és a tervezés bármely szakaszában lehet és kell is a KAV típusú cégek műszaki tanácsadóitól segítséget kérni, hogy ne fussunk zsákutcába.

Szerinted miért születik mégis sok olyan terv, amelyben a nyílászárók még sincsenek megfelelően kidolgozva, vagy az adott ingatlan, telek adottságainak nem megfelelő nyílászáró van betervezve?

Mi mindig meglepődünk ezen, hiszen mi nem így dolgozunk.  Az igényesebb családi házak, villaépületek ma már vetekednek a középületeknek a bonyolultságával. Azt szoktuk mondani, hogy egy ilyen villaépület, egy mini középület. Szinte minden megvan benne, ami egy nagyobb középületben.

Egy-két könnyebbség van – például a tűzvédelem nem annyira szigorúan szabályozott, általában a teljeskörű akadálymentesség nem követelmény –, de hasonlóan, ahogy egy középületben, egy ilyen színvonalú családi házban is megtalálható szellőző-, okosotthon-rendszer, épületfelügyelet stb. A nyílászárókat pedig sokszor már függönyfalból oldjuk meg, nem hagyományos nyílászárókból. Az épületautomatika, a nyílászárók vezérlése és árnyékolástechnikája tehát hasonlít a középületek megoldásaihoz. Ezért is kell kellő figyelmességgel lenni erre a területre a tervezés során. Ráadásul a nyílászárókat jellemzően nem önállóan építjük be. Többségük általában lapostetőkhöz kapcsolódik: a megrendelő a nagy üvegezésű felületeken – lehetőleg lépcsőzés nélkül – ki szeretne menni a teraszra, ami egy terasztető. Legtöbbször igényesebb homlokzatburkolatokat használunk, tehát nem vakolatot, hanem ragasztott vagy szerelt kőburkolatokat, fémlemezeket, egyéb nagytáblás burkolatokat.  Ezeknek a burkolatoknak és vízszigetelési rétegeknek a nyílászáróval való kapcsolata kulcsfontosságú: ne legyen hőhidas, ne ázzon be, tartós és esztétikus is legyen.

De mire figyeljen a megrendelő?

Ez nehéz kérdés, ugyanis azért is kaphatnak a megrendelők átgondolatlan terveket, és ez a rendszer hibája, mert nincs szakszerű számonkérés. A magán építtetők sokszor nincsenek tisztában a saját jogaikkal, érdekeikkel: nem tudják pontosan, hogy milyen műszaki tartalmú tervet kell az építésznek, vagy a szakági tervezőknek készíteniük. Ráadásul Magyarországon a törvényi szabályozás az elmúlt években az egyszerű bejelentés jogintézményével inkább megengedőbb lett, mint szigorúbb. A jogalkotó nem a minőséget és a tervek szakszerűségét preferálja, hanem pont ellenkezőleg. A cél, hogy a családi ház tervezése minél olcsóbban, minél egyszerűbben, minél gyorsabban történhessen.  Nagyjából ugyanazok a „játékszabályok” érvényesek egy földszintes, egyszerű kis családi házra, mint egy sokkal bonyolultabb, több száz négyzetméteres luxusvillára.  Mivel a jogszabályok megengedőek, a megrendelő tévesen úgy gondolhatja, neki az az érdeke, hogy már a tervezésen is spóroljon. Ezért fordulhat elő az, hogy az építész és megrendelő rossz szerződési körülményei miatt, a kiviteli tervek az egyes részei elmaradnak. A tervező úgy gondolja, annyi elég, ha az ablak mérete oda van írva, azt majd valaki felméri, a nyílászárós pedig „megoldja”. Az esetek többségében meg is oldják, csak az a baj, hogy ebben az esetben a nyílászárós cégre hárul számos döntés, tervezés, amiket az építésznek kellett volna megtennie. De a kulcsmomentum a családi házaknál valójában az, hogy a megrendelő nem profi, ő életében legfeljebb 1-2 házat épít, és nem ez a szakmája. Sem a jogi környezettel, sem az árakkal sincs teljesen tisztában, és sokszor az igényeit sem tudja pontosan megfogalmazni. Szintén probléma, hogy sokszor az építész „kifárasztása” már az első tervezési fázisnál megtörténik. A megrendelő nem tud összeállítani egyértelmű építési programot, bizonytalan, ezért a tervezőtől a vázlattervek készítése során számtalan verziót, változtatást kér, így az előzetesen megállapodott tervezési díj a kiviteli tervfázisra már igencsak megcsappan. Az építész pedig ahelyett, hogy újra tárgyalná az árakat, inkább úgy dönt, lecsíp a műszaki tartalomból. Ennek a döntésnek az áldozata lehet a nyílászáró is. Ki kell még egy dolgot emelni. A magas igényszintű épületek tervezése mindig belsőépítészeti tervezéssel együtt készül. A nyílászárók pedig a belsőépítészet és a „külső” építészet határterületén vannak.  Amikor az építész úgy gondolja, hogy készen van a terv, akkor a belsőépítésztől még jöhetnek meglepetések.