Függönyfal kifejezést többször használjuk a hagyományos, hőhídmentes alumínium portál (ablak) profilból összesorolt, akár több szintmagas üvegfalaira is. Pedig függönyfalnak csak az olyan függőleges és vízszintes bordavázas – épületszerkezet külső palástjára épített – nem teherhordó homlokzatburkolatot nevezhetjük, amelyben legtöbbször üvegpanel kitöltés van, és minden esetben kívülről üvegezzük. Laikus szemmel különbségek a megjelenésben, a háttérváz anyagában és rögzítési módjában, valamint a megjelenésben vannak. Nem szabad összetéveszteni a függönyfalakat az elemes homlokzattal, mert ez utóbbi a magasházak homlokzati építőelemeiként gyártóüzemben elkészített és beüvegezett, legalább szintmagas lapokból sorolják egymás mellé és fölé.
Az alumínium függönyfalak első nemzedéke óta jelentősen fejlődött a termékkör a vízelvezetés, az akusztika, az üvegpanel és egyéb vendéganyagok fogadókészségében, a homlokzati törések, valamint a tetők alternatívájában. A függönyfalakat nagyon nehéz fajtákra bontani, több megoldást is találunk erre a csoportosításra. Mi a régi iskola szerint teszünk erre kísérletet:
Marcus Vitruvius Pollio ókori építész és hadmérnök „Tíz könyv az építészetről” című munkájában kétezer éve leírta, hogy „az építészet a vízzel való küzdelem”. Ez a tézis most is megállja a helyét minden építőipari területen.
Ez a függönyfalakra és tetőkre különösen igaz. A Schüco mérnökei a kilencvenes években górcső alá vették szakmánk egyik alapvető igazságát, a „minden üvegtető beázik” közhelyet. De nem hagyták annyiban, és megalkották a függönyfalakban és üvegtetőkben azóta már versenytársaik által is használatos vízelvezetési síkokat. Először kettő síkot fejlesztettek az FW50 függönyfal rendszerükbe, majd évekkel később háromra növelték azt. Ezek a síkok gyakorlatilag egymásra rétegzett vékony, rejtett, a háttérváz szerkezetben futó egyenes vonalú vízelvezető csatornák, amelyek az építés közben egymásra lapolt bordaváz kereszteződésekben egymásba folyatják a szerkezetbe bejutó vagy lecsapódó kondenzvizet a függönyfal teljes élettartama alatt.
Az alumínium nyílászáró árát befolyásoló tényezőket taglaló előző, négyrészes sorozatunkban már sok, a függönyfalakra is általánosan igaz támpontot kaptunk. Az alumínium függönyfal gyártás-előkészítési-, csomópont technikai-, egyszóval tervezési igénye jóval magasabb, mint az alumínium ajtó vagy ablak esetében. Szervezendő és nem elhagyható organizációja megnehezíti a vele való munkát nemcsak a magassága, hanem a kitűzése, az üvegpanel daruzása és a körben alkalmazandó lemezelések miatt is. A felhasznált segédanyagok, kötőelemek és konzolok a komolyabb csomópontok miatt magasabb bekerülési költséggel bírnak, csak úgy, mint ezek beépítése. Az üvegpanel mérete nagyobb a megszokott ajtó- és ablakrendszereknél, így a folyamatosan emelkedő üvegárak is tovább növelik a büdzsét. A szerkezetben felhasznált présművi alumínium alapanyagok mennyisége több, ami tovább emeli a fajlagos árakat. Egyszóval a függönyfal termékkört csak akkor alkalmazzuk, ha az műszakilag tényleg indokolt, akkor viszont egy nagyon átgondolt és variábilis termékkel dolgozhatunk. Az alumínium függönyfal általános anyag bekerülési költsége (beépítés nélkül) 110.000 Ft – 600.000 Ft+ÁFA/m2 közötti széles sávban mozog, de ehhez a beépítési és állványozási költséget még kalkulálni kell.