A KAV több mint nyolcéves privát lakóépületi szektorban történő aktív működése során ugrásszerűen növekedett az alumínium nyílászárók térfoglalása a hazai családi házas piacon. Beszállítók mondják, hogy mivel cégünk volt az első Magyarországon, aki kifejezetten alumínium ablakot, ajtót és tolóajtót kínált lakóépületre, méltán nevezhető e terület úttörőjének. De honnan és hová jutottunk 2013 óta, milyen evolúciója volt ennek az építőipari területnek?
Alumínium ablak, alumínium ajtó és alumínium tolóajtó szinte „testidegen anyagjelölés” volt egy családi házon még úgy tíz évvel ezelőtt. 2012-ben, éppen a gazdasági válság lecsengési időszakában döntöttük el, hogy valami olyat kell csinálnunk, amivel elsők és egyediek lehetünk. Hazánkban egyedülálló és akkor szinte látnoki módon a KAV új korszakot nyitott a magyar nyílászáró fronton: talán az addigi legbátrabb kereskedelmi lépést tettük meg, amivel a prémium építési piac szembesült. Azt a világot, ami a kommunális építőipari szektor legismertebb fundamentális terméke volt mindig is, az akkor speciális válogatásban és alkatrész összeállítással, egyedi szisztémával és addig nem létező szolgáltatási körrel kínáltuk a prémium családi házat építőknek. Azt gondolhatnák, hogy erre legalább furán reagáltak az építtetők, de nem így volt. Ezek az emberek mindig is az újat keresik, azt a miliőt, amit mások és máshol nem könnyen kaphatnak meg. Ez volt a végletek terméke, az építőanyag világ akkor még iparinak csúfolt fenegyereke, az alumínium keretrendszerű nyílászáró termékkör. Az alumínium rendszergazdák fejlesztői ekkor kezdenek kacsingatni – még csak pilot projekt jelleggel – a privát lakóépületi szektor felé, de még elég esetlenül és tapasztalatok nélkül. A 2010-es évek hozták el a kommunális ingatlanfejlesztők nyomására a komolyabb hőszigetelést, a nagy felületű felnyitást és a kényelmes működtetést szavatoló motorizálás megjelenését. Jó hír volt a felhasználók felé az is, hogy a hagyománnyá vált strapabíróság, egyszerű alkatrészcsere, valamint a beszállítói és utánrendelési folyamatok tisztasága megmaradtak az új fejlesztések során is. Az alumínium függönyfalak, üvegtetők jól kombinálhatók voltak a korábbi fejlesztésű (akkor még 70 mm profilmélységű) emelő-toló ajtókkal és ablakokkal, komoly érveket felsorakoztatva egy-egy anyagkiválasztás alkalmával.
A tolóajtók rendszere leginkább a csúsztatható mediterrán időjárásra méretezett, egyszerű üvegfalatól az emeltebb, ma már megmosolyogtató hőhídmentes emelő-toló ajtókig tartott. Vicces ma forgatni az akkor publikált katalógusokat. A komolyabb hőszigetelésű, három rétegű üvegpanelt mozgatni képes keret nélküli, beépítés után teljesen eltakart tok- és szárnyszerkezetes panoráma rendszerek még csak a tervezőasztalokon és a nyúzópadokon teljesítettek, habár két-három kisebb fejlesztő „aranyáron” már kínált hasonló termékeket Európa nyugati tájain. Az idő tájt a keskeny tok- és szárnyrendszerrel vagy üvegoptikával bíró minimál alumínium szerkezetek még a jövő termékei voltak, a müncheni BAU kiállításon kísérleti szinten egyszer-egyszer már megmutatkozott, de az „alu a kommunális termékkör része” dogmát akkor még nem tudtuk átlépni, erre várni kellett egy pár évet.
Magyarországon 2012-ben egy igazán prémium családi ház ablakai és tolóajtói fából készültek. Egyszerűen nem volt más alternatíva, az (otthon középkategóriás, nálunk prémium kategóriás) osztrák gyártók elég gyorsan és hatékonyan írták át a magyar tervezők fejében a méretezési és nyitási alapelveket. Ez egyébként ma is okoz nehézségeket. Meglepő, hogy manapság is csodálkoznak egy 10-12m2-es tolószárny vagy a PIVOT (aszimmetrikus forgóajtó) lehetőségén, nem beszélve a kiváló hőszigetelésről vagy a motorizálásról. Mi alusok pedig csodálkozva nézünk a 2400mm-es szemöldök magasságra vagy az egymás mellé tok-tok sorolással illesztett fa erkélyajtókra. Ezeken már sok éve túlléptünk.
Mindössze egy olyan termékkör volt, ahol nem volt egyszerűen lehetősége a fa- és/vagy PVC gyártóknak az alumíniummal szemben: a bejárati ajtó. Magasságban, szélességben, szárnysúlyban, rejtett pántolásban, motorizálásban nem volt ellenfél már akkor sem. A szárnyra ragasztott üveg-, lemez-, vagy homlokzatburkolatok lehetőségével nem tudtak versenyre kelni az osztrák cégek vagy a hazai gyártók. Talán nem is akartak, ki tudja. Egy biztos, az alumínium bejárati ajtó hozta meg a piaci áttörést, az építtetők itt érezték először e különleges fémötvözet kiválóságát.
Az idő múlásával a német ajkú alumínium rendszergazdák végre feleszméltek, hogy itt van egy kihasználatlan szegmens, amit nem szolgálnak ki. A KAV ekkor már évek óta hibridelt, összeollózott és variált rendszereket azért, hogy a megrendelői igényeket kielégítse. A bejárati ajtók mellett a többi homlokzati terület kiszolgálása, a lehetőségek megtalálása is a feladatunk lett. Üvegfalak, tolórendszerek és tetők egy kézben, rendszerben és megjelenésben egyre jobban tetszett az építészeknek és a megrendelőknek egyaránt. Idővel aztán meg is lett az áttörés, a 2017. januári BAU nemzetközi seregszemlén már nagyon otthon éreztük magunkat, ez már részleteiben is a családi ház és az alumínium nyílászárók kapcsolatáról szólt. Elindult e termékkör világhódító útjára a zöld lobby diktálta újrahasznosítás és a domináns üvegfelületek iránti igény közös metszetében. Az alumínium nyílászáró piac pár éves fejlődése során a mennyiségek jelentős növekedése mellett is folyamatosan együtt járt az alapanyag és a gyártási költségnövekedés. A hőszigetelési tudás, az üvegpanel súly és méretkapacitásának növekedése emelte az alumínium ablakokban és tolóajtóban használandó alkatrészek számát, ár-érték jellegét, növelte a fejlesztési költségeket. Ezt minden termékkörben tapasztaltuk és tapasztaljuk napjainkban is, és ennek legjobb fokmérője az alumínium bejárati ajtó. A korábbi egyszerű üvegezett nyíló bejárati ajtó 300.000-350.000 Ft-os anyagköltsége helyett kritikus esetekben akár 1.500.000 Ft-os ár is lehet egy komolyabb ajtóra tűzve. Bár hozzá kell tenni, hogy mást is kapunk, mint a versenytárs (fa vagy PVC) nyílászárók esetében, hiszen ez utóbbi fejlődése az elmúlt hat-hét évben határozottan alulmarad az alumíniumhoz képest a teherbírás, a pántolás, a motorizálás, a tanúsított (hő- és füstelvezető vagy tűzgátló) termékek, az üvegoptika, az aktív világítás, az épületintegráció, az épület-felügyeleti rendszer alkalmasság, vagy akár a filigrán minimál megjelenés terén.