A nyílászárók a modern építészet alapjai – beszélgetés Hoffmann György építésszel

Hatalmas, transzparens üvegfelületek, amelyek szinte közvetlen kapcsolatot teremtenek a környezettel. Hoffmann György építész azt vallja, a modern építészetben már nincs szükség falakra, hiszen a nyílászárók és a pillérek el tudják látni a tartószerkezeti funkciókat is. Beszélgetésünkből az is kiderül, vajon mi határozza meg leginkább az építész-tervezői gondolkodást és mi kell ahhoz, hogy a megrendelő és a tervező közös nyelvet beszéljen.

Az exkluzív családi házaknál mi határozza meg leginkább a tervezői, építészi gondolkodást?
Az első, igényfelmérő beszélgetésnél abból indulunk ki, hogy mit szeretne a megbízó és milyen telke van hozzá. A pontos igényeket még ilyenkor nem is szokták tudni megfogalmazni, inkább olyan alap kérdéseket járunk körül, hogy hány szobát szeretnének, hol legyen a konyha, nyissunk-e össze tereket, hol legyen az érkezés. Átbeszéljük például, hogy hány gyerekük van, milyen korúak, neműek. Tehát inkább egyfajta szempontrendszert határozunk meg. Mi ezek alapján állítunk össze egy programot, ami megmutatja, hány négyzetméter alapterületű lenne az épület. Sokszor itt éri őket az első meglepetés, mert amit szeretnének, az mondjuk csak egy 300-350 nm-es alapterületbe férne be, ami viszont számukra általában – a négyzetméter alapján kalkulált díjra vetítve – nagynak tűnik. Ezután jön egy következő kör, amiben legtöbbször az előzőeket csökkentve véglegesítjük, hogy mekkora legyen a tervezendő otthonuk, mi az, ami „maradhat”. Gyakran megmutatják a kedvenc házaikat képeken, benyomásaikat egy-egy helyiség kapcsán. Ezután szoktuk elkezdeni a tervezést. Azt fontos minden megbízónak tudni, hogy a tényleges összegekkel a kiviteli terv utáni kivitelezői ajánlatoknál fognak szembesülni – ma pontos költségeket a gyorsan változó díjak miatt nem lehet előre megadni.

Ha a megrendelői igényt és az építész-tervezői szempontrendszert egymás mellé tesszük, a ti munkafolyamataitokban ez a kettő „hogy fér meg egymás mellett”?
Mi mindenképpen megpróbálunk a megrendelőknek újat mutatni. Mindenki a megszokott életvitelével, szokásaival jön hozzánk. Képeken és filmekben látott megoldásokkal (főleg a nyugati példákat hoznak), ami legtöbbször nem egyeztethető össze a modern építészettel. Nekünk kell megmutatni olyan lehetőségeket, amik előre mutatóan, kortárs ötletek alapján „terelik” őket. Nem akarjuk megváltoztatni az igényeiket, hiszen ők fognak a házban lakni, de próbálunk újszerű válaszokat adni a megszokott építészeti kérdésekre, új és korszerű megoldásokat mutatunk nekik. Az irodában – úgy gondolom – fontos feladatunk, hogy mindenképp mutassunk valami novumot, újdonságot, amire nem is gondoltak adott esetben.

Ma egy modern családi házban miként látod a nyílászárók szerepét?
A természetes fény a legfontosabb. Pont ezért személy szerint én nagyon szeretek elidőzni a helyszínen. Ha az ember kimegy egy pillanatban, megnézi mi van a helyszínen, sokszor csak egy benyomást kap. Ugyanaz a terület mást mutat reggel, délben vagy este. Számomra az a kiemelt szempont, hogy a fény természetes fényként hogyan jut be az épületbe, annak különböző szegleteibe. És ehhez kapcsolódva persze a szükséges árnyékolás. A fenntarthatóság, a gazdaságos üzemeltetés ugyanis szintén mindig kiemelt szempont az általunk tervezett épületeknél. De az elsődleges szempont a fény és a fény bejutása a házba. Emiatt a helyszíni adottságokat mindenképpen ki kell aknázni. Ha van a teleknek panorámája, vagy amire szeretnénk nézni, akkor az a fő irányvonal, amire nyitjuk a helyiségeket. Mindenképpen meg szeretnénk mutatni a környezetet. Nálunk a homlokzati nyílászáró alapvetően nem ablakként szerepel egy falban, hanem a homlokzati nyílászáró sok esetben maga a fal. Mi szeretjük a transzparenciát maximálisan megadni. A legutolsó ház, amit magamnak építeni fogok, az semmi másból nem fog állni, mint egy tetőből, hogy ne ázzak meg, és körbe üvegfelületekből, nyitható és fix ablakokból. Imádom a természetet megélni akkor is, ha benn ülök egy lakásban. Ma már nem kellene, hogy szerepe legyen a parapet falaknak, hiszen nincs radiátor, konvektor a falon, amit meg kellene tartani. Egész más megélni úgy a teret egy lakáson belül, ami úgy van kialakítva, mintha az ember a természetben ülne, annak a részeként. Ha az ajtó pedig mondjuk egy nagyméretű tolóajtó, és eltolom, akkor konkrétan kint is tudok ülni a természetben. Belül és mégis kívül. A házainkat ez hatja át nagy mértékben, erre próbálunk törekedni, és rávezetni a megbízót, bízva benne, hogy ezért keresett meg minket. A nagyméretű nyílászárók tehát a modern építészet alapjai, a mi építészetünké mindenképpen.

És hogy teremtitek meg az intimitást?
Magyarországon alap szempont, hogy én szeretnék kilátni, de más ne lásson be a lakótérbe, nem vagyunk sajnos annyira „nyitottak”, mint én szeretném. A kívánt intimitást és az árnyékolást is mobil rendszerekkel és egyéb kiegészítőkkel meg lehet oldani. Emiatt nem kell a tervezéskor elvetni, hogy az ablak a padlótól a mennyezetig tartson. Az intimitást inkább más elemekkel oldjuk meg, külső árnyékolással, belső függönnyel, rolettával, jó belsőépítészettel. Nem kell magunk köré falakat húzni, a falak igazából csak merevítési szempontból kellenek.

Említetted, hogy nektek is sokszor „edukálni” kell a tervezési folyamat során a megrendelőt. Így merül fel az a fontos kérdés, hogy ma mennyire beszél közös nyelvet a megrendelő és az építész? Hiszen sokunknak még mindig az van a fejünkben, hogy falak kellenek, az tartja meg az épületet, miközben a nyílászárók és a pillérek ma már ki tudják váltani ezt a szerepet…
Ez egy nagyon izgalmas folyamat, mert először többnyire nagyon nem beszélünk közös nyelvet. Sokszor nehéz egymáshoz közelíteni az elképzeléseket. A www.benyei.hu weboldalon látott tervekből megpróbálják kivenni azt, ami nekik fontos, többnyire a formai elemeket, az okokra adott válaszok ismerete nélkül, ami ugyanakkor kiindulásnak elegendő. Egy adott műszaki megoldás kapcsán viszont azért válnak hihetővé számukra a javaslataink, mert – úgy érzem – hitelesen képviseljük azokat. S nemcsak a referenciák miatt, hanem azért, mert mi is ilyen épületekben lakunk, magunknak is ilyet építettünk/építünk/építenénk. Istvánét most csak megemlítem jó példának, de én például annak ellenére, hogy hagyományos építésű, magastetős házat alakítottam át kis családomnak, óriási ablakokat tettem bele, „amennyi csak belefért”, a napfény átjárja a helyiségeket, ugyanakkor korszerű gépészeti rendszerekkel és árnyékolással működik, fenntarthatóan, kis üzemelési költségen.  Így az, ami mellett érvelünk, szerintem azért válik meggyőzővé, mert mi magunk is ilyen gondolkodással tervezett épületekben élünk. Bényei István weboldalán rengeteg megvalósult referenciánk fent van. Így az ügyfelek tudják, hogy miért jönnek hozzánk. Ha pedig vagyunk olyan szerencsések, hogy megbíznak, már „csak” annyi a dolgunk, hogy a közös együtt gondolkodással a közös alapgondolat mentén a program mindenkinek tetsző formában öltsön testet, remélhetőleg egy olyan épületben, ahol „a fény ott van minden sarokban”…