Mindenki szeret teljes körű, részletes és minden variációt biztosító árajánlatot kapni. A KAV eddig is sok saját fejlesztésű ajánlati formátumot alkalmazott, most tartunk a 4.2 verziónál, ennek mintegy kilenc éves evolúcióját több szolgáltatás- és termékbővülés, beszállítói és alvállalkozói változás indukálta. De mit is kell tartalmazzon egy árajánlat és mi kell ahhoz, hogy helyes tartalmú, valamint mindenre kiterjedő legyen? Milyen ajánlati elemek láttán lehetünk biztosak abban, hogy nem lesz meglepetés?
A legtöbb építkező csak a nyílászáró tételárakra kíváncsi. Szeretne látni egy táblázatot, amit összehasonlíthat a többi bejövő ajánlattal, jobb alsó sarokban van egy szám és ennyi. Többség ezt a költségelemet tartja relevánsnak és legnagyobb tételnek. Jóllehet ez egy műanyag ablak ajánlatnál még aránylag megfelelő is lehet (bár ez ott sem helyes), de az alumínium nyílászáró piac ettől szélesebb spektrumú, több összetevős problémahalmaz. Itt nagyobb és költségesebb dolgok várhatók az építtetőre az általam csak „senki földjének” nevezett periféria területeken, és pont ezt a tapasztalatlanságot használják ki a becstelen ablakosok, alumínium „adok-veszek cégek”, viszonteladók és kicsi gyártók. Azzal, hogy az ablakot kiszámolták, még nincs megoldva a termékek applikációja az épületbe, falsíkon kívüli beépítésnél nincs geodétával vagy szkenneléssel felmérve a falsík görbülete (az ablakok egy vonalba vagy egy síkra építése miatt), nincs megoldva a hőszigetelési és párazárási feladatkör, nincs állványozva, nincs árnyékolási megoldása és annak nincs vezérlése, kiesés elleni védelme, hiányzik nyitásérzékelő beépítése, nincs padlósík alatti hőszigetelt támasztás, nincs beépítési ára, nincs helyszíni organizáció számolva (daruzás, emelés, helyszíni üveg manipuláció), nincs kiszámolva a kiszállítás és kalodaemelés, hiányzik a hulladékelszállítás. Egyszóval ez nem az az ár, amit ki kell majd fizetni a végén.
Mindig tervezünk. KAV tervezési segédlet támogatja ezt igényt, vagyis azt, hogy mit kell előre kitalálni és műszaki nyelven rögzíteni (lerajzolni) a megvalósítandó épület műszaki igényei, nyílászárók elhelyezési igénye, homlokzatképzés jellege vagy az árnyékoló egyedi kialakítása szerint döntjük el. Teljes körű szakági tervezésre általában a hagyományos építésű, nem szerelt homlokzatburkolatú, nem falsíkon kívül beépített alumínium ablakok, ajtók és tolóajtók esetében nincs szükség, mert egyszerűbb a feladat. Ha már van üvegtető, van saroksorolt szerkezet, esetleg üveg-üveg csatlakozás, falsíkon kívül kell telepíteni nyílászárót, akkor ezek már tervezendő szituációk, jól ki kell találni az üvegezett szerkezet vagy az árnyékoló rögzítését, az alátámasztásokat, a konzolozást, a szigetelés-csatlakozásokat vagy a falburkolatok üvegmezőhöz érkezését. Amikor tudjuk, hogy mi az ügyféligény (ezért kell alaposan az ajánlatkiadást megelőzően az ügyféllel és egyeztetni), akkor lehetőségünk van nyugodtan, higgadtan, anyagrendelés és szín eldöntése előtt variálni és ötleteket halmozni. Ilyenkor még büntetlenül álmodozhatunk, de mi szakemberek végig gondoljuk, hogy mit érdemes és mit kell csinálni, milyen alkatrészekkel kell leendő lakóépületünk ablakait építeni. Ez ugyan pénzbe kerül, de utólag többet kiadunk a nem végig gondolt ügyek segédmegoldásai, vagy a félbe hagyott és elhúzódó munka befejezése miatt, nem beszélve az időveszteségről és minőségről.
Mert az építész tervezési feladatnak más a tartalomigénye, és az alumínium nyílászáró egy külön szakma. A kiviteli-, az egyszerűbb engedélyes vagy a még egyszerűbb bejelentési tervdokumentációnak nem szükséges (és ebben az árban nem is elvárható) része a valóban átgondolt nyílászáró konszignáció és az azt értelmező szakági tervcsomag. Ezt a szakági tervet (egy exkluzív lakóépület esetében kb. 20-30 nézetrajzot minden szerkezetről, kb. 80 db csomóponti rajzot az alumínium ablakok minden oldaláról, tartalmazva az összes beforduló burkolatot, árnyékolót és elektromos igényt bekötési pontokkal, csatlakozó szerkezeteket, víz- és párazárásokat, rétegrendi illesztéseket, konzolokat és alátámasztásokat, üvegkiosztást, üvegsarkokat kirajzolva stb.) előbb kell elkészíteni, mint az ajánlatot. Miért? Mert addig nem tudjuk, hogy mihez alkalmazkodjunk, mit számoljunk, milyen kiegészítőre van szükség, nem utolsósorban milyen profilrendszerből emeljünk be építőelemet. Ez azért is jó, mert az ajánlatok összehasonlításakor egységes, tisztázott és egyértelmű alapot kap az alumínium nyílászáró gyártó vagy egy viszonteladó, így az összehasonlítás könnyű, a szerződésben pedig teljes terv szerinti megvalósítást kérünk teljességi nyilatkozattal. Nem lesz vita, azt kell csinálni és úgy, ahogyan a tervekben szerepel. Ha tervekhez képest változást javasolnak a gyártók az ajánlatadási időszakban (mert ez a másik trükk, ezzel kavarják meg az ügyfelet, tudás vagy stáb hiányában elkezdenek változtatni, hogy labdába tudjanak rúgni), akkor ezt meg kell osztani a többi ajánlatadóval is, hogy egyenlő verseny legyen. Hamar kibújik a szög a zsákból…
Tehát első ajánlati elem, vagyis az ajánlat első tétele a tervezés, akár egyszerűbb műszaki igényű házat építünk, akár komoly szakmai kihívást jelentő exkluzív épületet. Ennek tervezési igényét és rajzi terjedelmét a tervezői feladat bonyolultsága, hossza határozza meg, ugyanakkor költségét a bevonni szükséges mérnök(ök) munkadíja határozza meg. A tervezési díjakat a hazai mérnökkamarai díjszabással kell számolni, ennek napidíjait mindenki könnyen az interneten is ellenőrizheti.
Sorozatunk következő részében az alumínium nyílászáró ajánlati elemeket tekintjük át formailag és tartalmilag.