A cél: karbonsemleges épületek 2050-re

A klímaváltozás kapcsán nemcsak a mindennapi életben, hanem az épített környezettel kapcsolatban is egyre többször merül fel a környezettudatosság kérdése. Tornóczky Mónika építésszel, az Alukönigstahl – mint a a Schüco és Jansen cégek közép-európai képviselője –  termékmenedzserével azokat a lehetőségeket jártuk körbe, hogy miként lehet egy épület karbonlábnyomát a minimálisra csökkenteni.

Napjainkban az építészet területén is egyre fontosabb a környezettudatosság. Milyen megoldások, lehetőségek, döntések vezetnek oda, hogy azt mondhassuk, egy épület ökotudatos?

Számos olyan eszköz van az építészek kezében, ami az épület környezeti hatásait csökkenteni tudja. Ilyen az épület tájba illesztése, a tájolása, a tömegformálás, a különböző megnyitások kialakítása.  Ezek olyan egyszerű építészeti eszközök, amelyek már hatással vannak arra, hogy egy ingatlan az építése, illetve az élettartalma alatt milyen környezeti hatásokat fog kifejteni. Jelenleg azt, hogy egy épület mennyire környezetkímélő elsősorban a teljes élettartamra vonatkozó karbonkibocsátás mértékével határozzák meg, így a fő fókusz az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésén van. Az épített környezet karbonkibocsátása ugyanis 39 százalék körül van a globális karbonkibocsátási értékek között.

Egy épületnél a karbonkibocsátás mértékére olyan adatok is hatással vannak, amelyek az építőanyagok előállításával és az épület építésével kapcsolatosak. Így a korábban említett ún. lowtech eszközök mellett többek között az is fontos, hogy miből épül a ház, milyen innovatív megoldásokat, hightech eszközöket alkalmaznak akár az építőanyagok, akár az épületüzemeltetési megoldások terén. Ezek integrálásával is hatni tudunk arra, hogy mekkora karbonlábnyoma lesz az épületnek.

Tudna néhány konkrét példát mondani arra, hogy milyen megoldások szolgálják ezt a célt?

Már számos olyan építőanyag van a piacon, amelyek újrahasznosítható alapanyagból készülnek és alacsonyabb energiafelhasználással állíthatók elő, tehát a beépített építőanyag karbonlábnyoma kisebb, de ezeknél a kalkulációknál ugyanakkor számításba kell venni azt is, hogy hol termelik ki és hol építik be az adott anyagot. Kiküszöbölve, hogy a szállításhoz kapcsolódó környezeti terhek magasak legyenek. A nyílászárókhoz kapcsolódó innovatív megoldásokat szeretném kiemelni. Itt a fő szempont már nemcsak az, hogy jó hőszigetelő képessége legyen a nyílászárónak, hanem például a belső térbe beengedett természetes fény mennyisége is nagy hatással van arra, hogy hogyan lehet jól használni. Üvegezés esetében az is fontos tényező, hogy milyen az összenergia átbocsátási képessége, amit g-értékként jelölnek. Az úgynevezett passzív szoláris hőnyereséget olyan üvegezéssel lehet megvalósítani, aminek g-értéke nem túl alacsony. Érdemes rávilágítani itt arra az összefüggésre, hogy minél jobb hőszigetelésű üvegezésünk van, annál kisebb lesz az a hányad, amennyi energiát be tud engedni az üvegen keresztül, tehát elveszíthetjük a szoláris nyereséget, ami gyakorlatilag passzív eszköz a környezet kímélésében. Így az üvegezés kiválasztásakor érdemes arra is figyelni, hogy a hőszigetelés és az összenergia átbocsátási képesség jó arányban legyen egymással. A nyári időszakban fellépő túlzott hőterhelést a külső árnyékolók használatával lehet hatékonyan csökkenteni, ezért ezek alkalmazása elengedhetetlen nagyméretű, déli tájolású üvegfelületek előtt. A belső árnyékolókat a fénymennyiség szabályozására és betekintés elleni védelemre lehet használni.

És még mit tehetünk?

Nyílászárók esetében az ablakkal összeépíthető szellőzőberendezések alkalmazása is jó döntés. A hővisszanyerővel ellátott szellőzők a kilépő levegő melegével a belépő, friss levegő hőmérsékletét tudják növelni, így alacsony energiafogyasztással kedvező belső légállapotokat lehet fenntartani. Ez már azzal is összefüggésben van, hogy mennyire lesz egészséges egy épület.

Hol lehet szakmailag valóban megalapozott információkat találni a témában?  

A Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) a World Green Building Council magyarországi társszervezete. Ők nagyon sok országban fejtenek ki tevékenységet annak érdekében, hogy feltárják, milyen lehetőségeink vannak az épületállomány karbonlábnyomának csökkentésére. Nemrég készült el a WorldGBC jelentése arról, hogyan érhetnek el az épületek és az infrastruktúra 2030-ra 40%-kal kevesebb szén-dioxid-kibocsátást világszerte, illetve hogyan produkálhatnak az épületek 100% nettó nulla karbonkibocsátást 2050-re. Itthon a HuGBC az, amely az összes olyan fenntartható építészeti törekvést felkarolta Magyarországon, amelyek érdekesek lehetnek a helyi piac számára.  Ebbe beletartozik a passzív házak, aktív házak, autonóm házak témaköre, amelyek ugye alkalmaznak különböző építészeti eszközöket is és akár ilyen legújabb technológiákat. Rendszeresen publikálnak cikkeket a témában, és náluk összpontosul a témát érintő összes tudáscsomag. Ők foglalkoznak mélyebben a környezettudatos épületminősítési-rendszerek témakörével is, amelyek a megvalósított épületeket különböző összetett szempontrendszer szerint értékelik. Jelenleg Magyarországon az újonnan fejlesztett iroda épületek szinte mindegyike minősítést szerzett a nemzetközi környezettudatos minősítési rendszerek valamelyikében. Ebben a szektorban tehát felső szabályozás nélkül megvalósultak az ez irányú törekvések. A minősített épületek adatbázisa elérhető az egyesület honlapján.

Ha a családi házas szektorban valaki környezettudatos házat szeretne építeni, annak milyen szempontokat kell figyelembe venni?

A családi házaknál érdemes megvalósítani a holisztikus szemléletet és az építőanyagok, az energiafogyasztás, a komfort kapcsán is a környezettudatos megoldásokat választani.  Ez ahogy már említettem, azzal kezdődik, hogy az épület tájolása, tömegformálása is már olyan legyen, hogy az a kedvező energiafogyasztást támogassa. Fontos, hogy az épületen történő megnyitások – tehát az ablakok, ajtók, függönyfalak – a benapozás figyelembevételével a téli és a nyári időszakban is jól kezeljék a kiugróan magas energiaigényeket. Nyáron az épületet meg kell védenünk a túlmelegedéstől, ezért érdemes külső árnyékolókat használni, mert ezzel jól tudjuk szabályozni azt, hogy mennyi fényt és mennyi hőt szeretnénk az épületen belül. A téli időszakban viszont, ha nem használjuk az árnyékolót, a szoláris hőnyereséget tudjuk érvényesíteni. Az egyes rendszerek kiválasztásánál pedig a hőszigetelő és összenergia átbocsátó képesség mellett érdemes arra is odafigyelni, hogy milyen anyagból készül a nyílászárónk. Itt érdemes újrahasznosítható vagy újrahasznosított alapanyagú termékeket választani. Ma már több olyan minősítés van, ami ezt figyelembe veszi. Ilyen a Cradle to Cradle, azaz bölcsőtől a bölcsőig minősítés, ami a Schüco nyílászáróknál és függönyfalrendszereinél is megjelenik. Ez a minősítés azt mutatja meg, hogy a teljes élettartam alatt mennyire környezetbarát egy adott építési termék. Az acél és alumínium alapanyagból készült termékek például nagymértékben újrahasznosíthatóak. Az építőanyaggyártók is egyre inkább ökotudatos szemlélettel dolgoznak. A termékfejlesztések során figyelembe veszik például az újrahasznosított anyagtartalmat, illetve azt, hogy az adott termék a különböző termékjellemzőivel vagy képességeivel hogyan tud hozzájárulni a környezettudatos épületek létrehozásához és működéséhez. A jövő szempontjából mindenképp pozitív, hogy a megrendelői és a gyártói oldal is egyre fontosabbnak tartja a környezettudatos döntések meghozatalát.