Egy ház, amelynél a nyílászárók alakították a tervezési folyamatot

Kivételes adottságokkal rendelkező telekre, az ingatlan kategóriáját tekintve azonban viszonylag kis alapterületre tervezték azt a családi házat, amely nemcsak egyedi rácsszerkezetével és hatalmas üvegfelületeivel hívja fel magára a figyelmet, hanem azért is, mert a terek és a funkciók kialakításakor a fő szempont az volt, hogy az egy kerekesszékben közlekedő ember számára is maximálisan használható legyen. A tervezési folyamatról és az épület egyedi megoldásairól Városi Gáborral, a projekt művészeti konzulensével beszélgettünk.

Kifejezetten egy ember igényeire szabva terveztétek ezt a házat. Mik voltak a legfontosabb szempontok a munka során?

A munkára Nagy-Miticzky Szabolcs építésszel lettünk felkérve, ő a tervezője az épületnek. Nem volt könnyű feladatunk, hiszen a tulajdonos egy nagyon igényes megrendelő, aki üzlettársával több, igen magas presztizsű éttermet létrehozott már, s kiváló belsőépítészekkel dolgozik. Tehát nagyon magasak voltak az elvárások, de bízom benne, hogy meg tudtunk felelni ezeknek. Aránylag kis alapterületen valósítottunk meg számos funkciót. A tulajdonos jelenleg kerekesszékben közlekedik, így olyan tereket kellett kialakítanunk, amelyek számára is könnyen átjárhatók. A másik fő szempontunk a természethez való kapcsolódás volt, az ingatlan ugyanis egy csodálatos adottságú, varázslatos panorámával rendelkező telken épül föl. Így a dizájnt is erre hegyeztük ki. Azt is mondhatnám, a ház legfontosabb mondanivalója, hogy kitekintessz az épületből, és látod az egész várost. Az alkotóelemek közül így az ablakoknak van a legnagyobb jelentősége, igazából a nyílászárókra kellett építeni, s azoknak alárendelni a házat. Az egész ingatlan így egy nagyon filigrán, húsz centiméter átmérőjű oszlopszerkezeten áll, hiszen minél kevesebbet szerettünk volna elvenni a látványból. A maximális panorámaélmény miatt, valamint azért, mert a tulajdonos kérése is az volt, hogy ne legyenek falak, csak az utcafronton vannak hagyományos falak. A ház, azon belül is a nappali szint három oldala kizárólag üvegből van.

Volt, ami nehezítette a munkátokat?

Az komplikálta a tervezést, hogy a hivatalos előírások miatt ennél az épületnél kötelező a magastető kialakítása, ami a modern szerkezetekkel nem annyira fér össze. Ennek ellenére sikerült úgy megalkotnunk, hogy egy szabad lebegő fedélszéke van az épületnek. Ez azt jelenti, hogy abba a háromszögbe, amelynél középen meg van emelve a gerinc, be lehet látni. Egy impozáns, 5-6 méter közötti belmagasság alakult ki annak köszönhetően, hogy szabadon van hagyva a háromszög belseje. Ez egy nagyon szép teret eredményezett. Egy Y-alakú ház valósult meg annak következtében, hogy a szerkezet középen enyhén megtörik. Az Y „rövidebb felén” egyébként a konyhafrontok helyezkednek el.

Milyen egyedi megoldások valósulnak meg ennél az épületnél?

Alapjában véve körben üveg az egész épület. Közében egy nagyon elegáns lépcső van, az a magja a háznak. A nappali, a konyha és az étkező a felső szinten helyezkednek el. Ez egy 150-160 négyzetméteres tér egy óriási terasszal, aminek egy nagyon szép vizes blokkja van. A terasz folytatása egy medence, ami nagyon bensőséges, természetes hatást kelt. A tulajdonosnál kiemelt fókuszban van a konyha, hiszen ő nagyon szeret főzni. Így a konyhának nem csak látványosnak kellett lennie, hanem nagyon magas használhatósági funkciója kell, hogy legyen. S a különböző, gasztronómiával kapcsolatos dolgai is kiemelt szerepet foglalnak el az egész projektben.

Az, hogy a tulajdonos kerekesszékes, milyen új fókuszokat emelt be e tervezési folyamatba?

A fő cél az, hogy minden tér és funkció kerekesszékkel is használható legyen, s ehhez nagyon komoly belsőépítész szaktudás is kellett, mi Rőth Renátával dolgoztunk. Belsőépítész oldalról speciális tervezést igényelt, mindent centire pontosan, ergonomikusan kellett meghatározni. A kocsinak minden térben meg kell tudni fordulnia, el kell tudni érnie a dolgokat, a konyhapultnak megfelelő magasságúnak kell lennie. Tehát számos olyan dolog van, amit figyelembe kellett venni. Ez a tervezés minden egyes pontján megjelent, mint kiemelt szempont. Ha belegondolunk, amikor belép a házba a lebegőhídon, neki azon meg kell tudni fordulnia, ki kell tudni nyitnia az ajtót, mozogni kell tudni, mindennek úgy kell működnie, hogy az kézre essen. Minden megoldás számára van optimalizálva. A keret nélküli tolóajtókhoz a Megrendelő kérésére még egy speciális motoros küszöböt is terveztek a KAV munkatársai, szaktudásuknak ebben is nagy szerep jutott.

Ha már megemlítetted a KAV-ot, miért őket választottátok a munkára?

Úgy gondolom, a családi házas méret és a magánprojektek az ő optimális méretük. Nagyon meggyőző volt a szakértelmük és a bemutató tervük. Úgy próbálnak meg technikailag összerakni, s beárazni egy projektet, hogy amiben feltétlenül a csúcstechnológiát kell használni, ott azt választották – adott esetben a drágább megoldásokat –, ugyanakkor próbálnak optimalizálni is, hiszen főleg egy magánháznál a költségvetés nagyon is számít. S ők ezt a két szempontot tökéletesen tudják mixelni. S még egy dolog nagyon fontos volt: amit megterveznek, azt meg is tudják csinálni, s hosszútávon garanciát vállalnak, s üzemeltetni tudnak egy ilyen ingatlant. Biztosak leheltük abban, hogy nem tűnik el a cég. Sajnos nekem volt olyan tapasztalatom, hogy jó áron dolgozó és kiváló referenciákkal rendelkező nyílászárós cégek már nem léteznek. A KAV viszont garanciát vállal, s úgy tűnik, biztos alapokon működik, így ha valamit cserélni, javítani, vagy finom állítani kell, azt meg tudják csinálni.
Nyílászárók kapcsán egyébként nekem mindig az a koncepcióm, hogy nem nagyon szeretem látni a keretet. Tehát mindig sötétet – feketét vagy sötétszürkét – használunk, mert azt akarjuk, hogy optikailag ne látszódjanak. A sötét színű nyílászáró ugyanis slankít, akárcsak a ruhában, s a foltszerű üvegnél eltűnik. Az volt a cél, hogy minél vékonyabb, filigránabb legyen az egész. S ezt ügyesen meg is oldotta a KAV.

Egy dologról még nem beszéltünk, a szinte már névjegyetekké vált, speciális rácsszerkezetről…

A fémszerkezet, ami a többi projektünknél íves formában jelenik meg, itt egy kicsit kilóg a sorból. Ez egy pókhálószerű szerkezet, ami mind a két oldalon a háznak a meghosszabbítása. Az előírások miatt kialakított, nyitott fedélszékes házgeometria folytatása. Fel lett könnyítve, ki van lyuggatva, így alakul ki ez a nagyon finom, pókhálószerű szerkezet. Egyébként sokat kísérleteztünk, hogy milyen legyen a ház. Elsőre fehér volt az ötlet, de most lehet, hogy egy nagyon finom fém színű lemezzel lesz borítva. A rácsszerkezet pedig egy nagyon szép antracit szürke színt kap, s a nyílászárók is ehhez idomulnak.

Egyébként miért vált a névjegyetekké ez a forma és megoldást?

Az első íves házainknál egy fészekszerű motívumot használtunk. Ezeknek a formáknak a legnagyobb jelentősége, hogy a teret virtuálisan meghosszabbítják. Egy nagyon érdekes hatást lehet vele kelteni, ugyanis a ház szinte nincs lehatárolva falakkal a természettől és a környezettől, hiszen a falak helyén is nyílászárók, üvegfelületek vannak. Tiszta üveg az egész, s egy nagy fémszerkezettel optikailag meghosszabbítjuk a teret. Ennek meg lehet az az előnye, hogy nem kell olyan óriási teret fűteni, ugyanakkor a térérzet sokkal „öblösebb”. Ahova a szem belekapaszkodik, amit a tér határának érez, az ki van tolva ezzel a finom pókhálós szerkezettel. Azt is mondhatnám, kicsit beleharap a természetbe, hiszen szinte az összes pókhálós szerkezetünknél megjelennek a növények a szerkezettel összekapcsolódva. Így a ház organikusan kapcsolódik a környezetéhez.