Amikor a gúzsba kötött épület fellélegzik

Az évtizedekkel ezelőtt épített lakóépületek esetében a nyílászárókat jóval kevesebb kihívásnak tették ki az építtetők.

A falnyílásokba egyszerű erkélyajtók, középen felnyíló ablakok és erkélyajtó kerültek. A nyílászárók szerepe alárendelt volt. Mára a technológia fejlődése és a szabad építészeti tervezés jóvoltából ez nagyon megváltozott: a bonyolult, kihívásokkal teli útra is rálépünk azért, hogy az építészeti vagy a megrendelői elképzelés megvalósuljon.

Lejátszás

A meredek utcában található lakóépület a kornak megfelelő kivitelezési technológiával épült, kis falnyílásokkal, óriás tetővel, az akkori divatos erkélyek sorával „gúzsba kötve”.

Szerző

Mravik Csaba

Fotós

Bata Tamás

Mérnök

Lenzsér Péter

Az új tulajdonos és az építész éltek a lehetőséggel, és az épület új homlokzatait megvizsgálva áttörtebb, nyitottabb épülettömeg megkomponálására törekedtek. A zártabb alsó tömegben klasszikus keretes nyílászárókkal találkozunk, míg a felső, nyitottabb szinteken megjelenik a keret nélküli nyílászáró szerkezetek világa. A legizgalmasabb a nappali-étkező szintje, ahol szinte az összes homlokzati fal kiváltásra került azért, hogy helyét átvegye a maximális transzparencia. Az U alaprajzú üvegfelületben az üvegszerkezetek szinte csak strukturális üvegsorolással csatlakoznak egymáshoz. Nincs ez másként a sarokátfordulás esetében sem, egyedülálló módon a keret nélküli tolóajtó rendszer – a KAV-os rafinériát segítségül hívva – üveg-üveg sarokmegoldással folytatódik a főhomlokzaton. A transzparens felület egyediségét tovább fokozza, a Magyarországon lakóépületnél elsőként alkalmazott, az üvegreflexiót minimálisra csökkentő különleges bevonat alkalmazása.
Az épület így fellélegzett, ahogyan mi is, amikor a tetőteraszról az elénk táruló pazar budapesti panorámát megpillantottuk.

Információ és ajánlatkérés