A BABA Budapest nem csupán étterem, hanem egy olyan tér, ahol minden napszakban otthon érezhetjük magunkat. A tervezés fő szempontjai a kint-bent átjárhatósága és a valódi közösségi élmény átélhetősége voltak. A hely vezető tervezőjével, Fónagy Dórával designstratégiát nézegetve beszélgettünk a BABA egyik asztalánál ülve, és közben mi magunk is átéltük, miért nyújt valóban egyedi élményt itt lenni.
Mik voltak a fő irányok a hely tervezésekor?
A külső terasz és a belső tér összekapcsolásával szerettük volna ezt a tágas közösségi teret létrehozni. A kinti nagy zöld fák tájépítészeti léptékét tudtuk bent használni, így hoztunk létre egy egységes, természetes közeget. Éppen ezért már a nulladik ponton, a design- és vizuális stratégia megalkotásában is részt vett a tájépítész munkatársunk, Zsigmond György.
Ahogy az ember elsétál az étterem mellett szinte behívja a tér…
Nem zárt térben gondolkodtunk, hanem a terasszal együtt egy nagy közösségi térben. A kül- és a beltér ezért teljes egészében nyitható üvegportálokkal van összekapcsolva. A kinti és a benti teret egységként kezelve, középre tettük a bárpultot a közösségi asztallal, így lett ez az étterem középpontja. Ezt veszik körbe a vendégek. Segített, hogy légies a homlokzat. Óriási lehetőség volt ez. Örülök, hogy a KAV-val meg tudtuk oldani.
Ráadásul egy egészen merész ötlettel, bárki, aki elmegy az épület előtt, látja, mi történik a konyhában…
Éppen ezt a közösségi létet erősíti meg a progresszíven, a homlokzati sarokra elhelyezett látványkonyha. Ez egy megerősítő designkoncepció. A megbízók gasztronómiai tudatosságát képviseli.
Úgy tudom műemlékvédelmi szempontok miatt elég sok mindenre figyelnetek kellett…
A nagy léptékű építészeti tér kivételes lehetőséget adott számunkra arra, hogy a tájépítészeti koncepciót meg tudjuk valósítani, és ebbe a szemléletbe adaptálva a közösségi teret megfogalmazzuk. Az eredeti épületszerkezeti anyagokat is – részben vagy egészben – integráltuk a belsőépítészeti térbe, például a födém zsaluzatát és a padló eredeti aljzatbetonját. A régi értékrendjét így szerettük volna megőrizni. És ezzel értéket is teremtettünk. Ebbe a struktúrába illeszkedik be a természet. Ha mi természetről beszélünk, akkor a fény és a vetett árnyék kapcsolatában gondolkodunk. Kint is ez van. Elég, ha felidézed a lombkorona vetett árnyékát. Mivel közösségi térben vagyunk, nagy hangsúlyt fektettünk arra is, hogy a különböző asztalmagasságok mindenki által szerethető térélményt adjanak.
Miben volt ez a munka más, mint a többi?
Abban, hogy valóban nagy léptékben gondolkodtunk. A terek általában tagoltabbak. Ezért is volt a stratégia elkészítése során az egyik kiemelt irány a landscape-lépték. Ez nálunk igazi önazonos dimenzió. Fénytér, geometria, impulzus ilyen hívószavakat mondok. A tér végében ezért is helyeztünk el egy tükör asszociációt. Olyan a hatása, mint amikor erdőben sétálsz… Érzed, még van mélysége. S vannak olyan bátor dolgok, mint a konyha nyitottsága, vagy a fehér mosogató tengelybe tétele. Mi ezeket, a máskor háttérben megbúvó elemeket, egy rangra tettük. Bár látod, hogy mosogat, nem érzed zavarónak, ettől legalizált lesz a szerepe. Ezek összességétől lesz valóban őszinte a tér.
Valóban. Ahogy megláttam a hely nyitottságát, az itt dolgozókat, én is azt éreztem, bátran beülhetek interjú előtt dolgozni kicsit…
Igen, ezért is tud valódi közösségi térként működni. Ha hozzám jössz látogatóba, megosztom veled a teret, sajátodnak is érzed. Sokszor úgy megyünk étterembe, mint egy programra. Ide úgy érkezel, mintha vendégségbe jönnél. A sajátodnak érzed. Ezért tud egyfajta bázis lenni.
A KAV-val milyennek találtad a közös munkát?
Segítő és megoldó volt a csapat. Nagyon örültünk, hogy ezeket az innovatív célkitűzéseinket közösen tudtunk fejleszteni. Építően dolgoztunk együtt. Büszkék vagyunk a közös és értékes referenciánkra.
Fotók: Gosztom Gergő
Bujnovszky Tamás
További Hírek
