Alumínium nyílászáró választása, homlokzat tervezésekor sokakban felvetődhet a kérdés, mi legyen a döntésünk szempontja: a design vagy a funkcionalitás? „A forma követi a funkciót” szólás ugyanis mára többszörösen átértelmeződött az építészek fejében, sokszor mindent alávetnek a külcsínnek, így a design öncélú tervezési elvként jelenik meg. Építészeket kérdeztünk arról, számukra mi a fontosabb szempont, ketté kell-e választani a design és a funkcionalitás kérdését.

„Design és funkcionalitás. Véleményem szerint ez nem két ellentétes értelmű főnév (vagy nem kellene, hogy az legyen). Ha az autógyártást, vagy az egyéb fogyasztási cikkek trendjeit nézzük, látható, hogy minőség csak ezek szintetizálásával érhető el. Természetesen a szintetizálás azt is jelenti, hogy nem minden esetben 50-50% az arány. A nyílászárók tekintetében elegendő, ha megnézzük a múlt századból ránk maradt műemlékek nyílászáróit. Milyen anyagból készültek, milyen profilrendszerrel, hányféle késsel marták, finomították, karcsúsították a profilokat. Milyen míves kialakítású, ugyanakkor finoman működő, kézre álló zárszerkezeteket használtak. Ezzel együtt milyen technikai feltételeket teljesítettek korukban hangszigetelési, hő- és páratechnikai szempontok szerint. Azt gondolom, sok mindent áldozunk fel napjainkban a minőségből a “gazdaságosság” oltárán” – emeli ki Berzsák Zoltán, építész.

„Design és/vagy funkcionalitás – Az építészet nem szobrászat. Az elvárt funkciók kiszolgálását – a szükségesen megkötendő kompromisszumok mellett – tudnia kell. Tehát funkcionalitás. Ez nem szorulhat háttérbe. A formalizmus ne telepedjen rá úgy az alkotásra, hogy a használhatóság csorbát szenved. És a fentieket tessék olyan formába önteni, hogy minőségi legyen a design. Ennyi. Mindez nem valósítható meg alapvetően minőségi feladat, minőségi munkát elváró megrendelő, valamint kellő idő, és ebből adódóan kellő anyagi ráfordítás nélkül. Ez ritkán áll össze” – vélekedik Miltényi Miklós, építész.

„A design, az esztétikai világ a funkció és a hatékonyság szolgálatába állításból született. Manapság a fenti folyamat következményeként ennek inverze jelenik meg, ahol a design érdekében (amit gyakran a letisztult formákkal illetünk) a növekvő számú és igényű követelmények mellett, nem egészen racionális elvárásokat támasztunk különböző termékekkel kapcsolatosan azok külső megjelenéséhez képest. Így a letisztult formák mögött olyan bonyolult technológiákat hozunk létre, amelyek nincsenek összhangban a külső formával. Ez önmagában nem nevezhető ellentmondásnak (a mai általános felfogás szerint). Azonban, ha ökologiai szempontok szerint (mely manapság sok cég üzleti rovatában szerepel) vizsgáljuk a termékeket, akkor azt láthatjuk, hogy jelentős materiális és szellemi energiákat pazarlunk el a letisztultság érdekében, ami viszont nem egészen következetes fejlesztői programot jelent” Teszi hozzá Szenthe Ágoston, építész.