2018 / 02 / 15
„A homlokzat nem magánügy”

Magyarországon a magas minőséget képviselő alumínium ablak és homlokzatgyártók egyesületbe tömörülnek. Az ALUTA – ahogy régen a céhek – közös érdekképviseletet és kimagasló szakmai színvonalat is biztosít tagjainak. Fegyverneky Sándorral, az ALUTA elnökével az egyesület mellett a homlokzatipar jelenéről és jövőjéről beszélgettünk.

Az ALUTA, vagyis az Alumínium Ablak és Homlokzat Egyesület a tagok szakmai és érdekvédelmi szervezete. Miért fontos, hogy legyen ma Magyarországon egy ilyen egyesület? Mi a célja?

Az ALUTA 1999-ben alakult, jövőre már húsz évesek leszünk. Minden szakmacsoportnak – és ez nemcsak az építőiparra vonatkozik –, van egy ösztönös vonzása még akkor is, ha a cégek egymás konkurensei. Erre már a céhek korában is rájöttek. Együtt megbeszélni a szakma problémáit, együtt elérni valamit a szakmai színvonal, a szakmai oktatás, a szakma hírneve érdekében, és persze a becsületesség megtartása már a középkorban is fontos célok voltak. Az ALUTA a fémből és üvegből homlokzatot és üvegtetőt gyártó vállalkozások egyesülete, s ugyanazokat az alapcélokat gondozza, mint amit egy céh régebben gondozott.

Kik a tagok, és mi kell ahhoz, hogy valaki ALUTA-tag lehessen?

Az egyesületnek kb. harminc tagja van, mindannyian a szakmában kitűnően helytálló cégek. Van egy felvételi procedúra, azon kell részt venni. Volt olyan cég, amelyiket várakozási idő után vettük fel, mert például újonnan érkezett Magyarországra, s előbb meg akartuk nézni, mit csinál a magyar piacon. Egyébként az ALUTA-s termékekből egy teljes homlokzatot össze lehet úgy állítani, hogy ne kelljen máshoz fordulni. Az egyesületben van profilokat gyártó cég, üveg- és ragasztógyártó, ajtónyitó szerkezeteket gyártó és szerelő, a helyszínen beépítő s az üzemben előkészítő cég is. A cégeinknek majdnem a fele európai, régi hagyományú vállalat, rajtuk keresztül európai munkakultúra érkezik az itthoni építős világba. Van ennek a szegmensnek még néhány specialitása. Az egyik az, hogy míg az építőipar centiméter pontossággal, a homlokzatipar milliméter pontossággal dolgozik. A másik, ami nagyon különleges az építőiparon belül, hogy exportképes termékeket állítanak elő. Emellett ezek a cégek a legmagasabb műszaki színvonalon kénytelenek dolgozni. A néhány centi vastag üvegfalaknak jóval többet kell tudniuk, mint a hagyományos épületfalaknak: szélállóság, nap- és hővédelem, betekintés gátlás, betörésgátlás, párafékezés, nyithatóság.

Ezek az anyagok és megoldások miként illeszkednek bele a magyar építészetbe és a magyar építőiparba? Mennyire tudja megfizetni a magyar piac ezeket a technikai megoldásokat?

A rendszerváltás után az irodaház befektetők megjelenésével ez az európai igényesség megjelent Magyarországon. A beérkező természetes fény és a külvilággal való vizuális kapcsolat, a kilátás igénye ezeknél az épületeknél jelent meg először. Az irodaházaknál nem volt érdekes, hogy ez mennyibe kerül, mert csak így lehetett minden emeleten, minden munkahelynek megteremteni a vizuális kapcsolatát a környezettel. A családi házas szegmens már egy másik kérdés. Amit a KAV csinál, az egy misszió. Külföldön – főleg Kaliforniában, Ausztráliában és Dél-Amerikában – az építészek már régóta olyan családi házakat csinálnak, amiket nálunk csak most kezdenek építeni. Ebben a szegmensben a műszaki teljesítmény szükséges, de nem elégséges feltétel, hogy egy cég megmaradjon piacon.

S mire van szükség még?

Például kapcsolatteremtő készségre. A családi házas szegmensben nagyon fontos, hogy egy cég miként bánik a megrendelőivel. S ebben nagyon jó a KAV. Úgy látom, ennél a cégnél van egy őszinte akarás arra, hogy jót csináljanak. Van egy precíz vállalatvezető, aki ráadásul tényleg a lehető legjobbat akarja létrehozni, s ez a tenni akarás átragad az egész cégre. És ezt látja a vevő is. Ilyen megbízásokhoz csak akkor tud hozzájutni egy cég, ha úgy viselkedik, mint a KAV. Például az elnyert nívódíjat sem egy eszköznek tekintik arra, hogy ők jók legyenek a piacon, hanem eredménynek. S ez hatalmas különbség. Amúgy a KAV azzal is kitűnik az ALUTA-s mezőnyből, hogy a vállalati méret még megengedi a családias légkört s a személyes odafigyelést minden projektre.

Említette a nívódíjat. Az ALUTA-nak miért volt fontos, hogy legyen egy ilyen elismerés? Ez a szakmának egyfajta gesztus, a tagoknak, vagy inkább a szegmensnek?

Azt kell mondjam, hogy is. Minden taggyűlésen megkérdezem, hogy szerintetek miért jó ALUTA-snak lenni? Az első válasz mindig az, hogy jó együtt. Hogy valaki úgy tud leülni a konkurensével, hogy a szemébe néz. Egyrészt kialakul egy emberi kapcsolat, másrészt az egyesületben megtalálják az érdekeknek azt a szintjét, ami közösek. Emellett a tagok figyelik is egymás munkáját, s nemcsak mint konkurensek. Amikor valaki nívódíjat kap, bemutatja az adott projektet, példává válik, közösen beszélünk róla. És a piacon is súlya van, hiszen akár tudja valaki, hogy mi az a nívódíj, akár nem, azért azt sugallja, hogy ezért valami jót kellett csinálni. S nemcsak a saját tagjaink pályázatait elbírálva adunk nívódíjat, hanem van tervezői és innovációs nívódíjunk is. Ha valaki ezekből az anyagokból szépet és jót tervez, az megkapja a tervezői nívódíjat. Jó érzés, amikor egy tervezőnél meglátom kitéve a díjunkat. Az azt jelenti, hogy neki is fontos, hogy ezt elnyerte.

Mit hozhat a jövő ennek a szegmensnek?

Azt kell mondjam, hogy az épülettechnológiák szempontjából a környezettudatos szempontok után, vagy talán azok egyikeként, a homlokzat minősége a legfontosabb, és az áll a legnagyobb fejlődés előtt. A függönyfalas homlokzat egyik jelentős előnye, hogy a ház sérülése nélkül megújítható. Ha elmegy Brüsszelbe, azt látja, hogy már évek óta azzal foglalkoznak az építők, hogy leszerelik a nyolcvanas években fölkerült függönyfalakat. Átöltöztetik a házat. Vékonyabb profilokkal, jobb minőségű üveggel, egy sokkal tetszetősebb homlokzat jön létre. Sok lehetőség van még ebben a szegmensben. Ma bizonyos üvegrétegezéssel visszatükrözik a hőt, hővédő üvegezés van. A jövő azonban a változó minőségű üvegé: amikor szürke ég van, akkor fehér az üveg, amikor meg elkezd sütni a nap, elkezd besötétedni az üveg. Ma sok üveget használunk napelemek készítésére is, az üvegre vannak földolgozva azok a fényérzékelő rétegek, amik áramot termelnek. Ez az áramtermelés ezentúl a homlokzaton lesz rajta, ugyanis elkezdték kifejleszteni az átlátszó érzékelőket. Átlátok az üvegen, s közben termeli az áramot, amit nyáron hűtésre, télen fűtésre tudunk használni. Ezeket a technológiákat a tudomány már tudja, de a homlokzati üzletágban még nincsenek bevezetve. De például a hajlított üvegtechnológiákban is fantasztikusan sok lehetőség van még. Vagy például még az is a szakma előtt van, hogy a meglévő épületekben munkavégzés közben lehessen homlokzatcserét csinálni. S az elképesztő formai megoldásokról még nem is beszéltünk. A magasház építés például az építőipar űrtechnológiája. Százhúsz méter magasban már nem úgy kell az üvegfalat szerelni, mint húsz méteren, hiszen mások a szélviszonyok, a fagyhatások stb. És akkor ugye még nem beszéltünk a tisztán tartásról, karbantarthatóságról… Például az öntisztuló üveg is a jövő technológiái közé tartozik. De a tudomány már tudja a bakteriológiailag ellenálló kilincset, vagyis, ha influenzás ember kinyitja a kilincset, a következő nem kapja el, mert a kilincsen baktériumölő réteg van. Egy csomó mindent tudunk már a homlokzattechnológia jövőjéről, de azt gondolom, még jóval több minden előttünk van.

Egyébként miért ennyire fontosak a homlokzatok az építészetben?

Ez az épületnek az a része, ami látszik. Ezzel vesz részt az épület a városképben. Lehet bármilyen ravasz tömege, érdekes formája egy épületnek, ha vacak homlokzata van, vagy be van vakolva, akkor az már nem magánügy! Hogy egy ház milyen homlokzattal jelenik meg a városképben, az már a mi közvagyonunk. Ezért a tervezőknek és az építtetőknek is nagy a felelőssége. Súlyos közérdek, hogy amit látunk az épületből, az tartósan jó minőségű legyen.

Szerző
Magócsi Anikó
További Hírek
01
020
2020 / 02 / 27
A cél: karbonsemleges épületek 2050-re
A klímaváltozás kapcsán nemcsak a mindennapi életben, hanem az épített környezettel kapcsolatban is egyre többször merül fel a környezettudatosság kérdése. Tornóczky Mónika építésszel, az Alukönigstahl – mint a a Schüco és Jansen cégek közép-európai képviselője – termékmenedzserével azokat a lehetőségeket jártuk körbe, hogy miként lehet egy épület karbonlábnyomát a minimálisra csökkenteni.
Bővebben
2021 / 04 / 22
Alumínium nyílászárók és a KAV Home
Az alumínium nyílászáró hosszú időn keresztül csak a kommunális épületek, az irodák és az exkluzív családi házas piac kiváltsága volt. A KAV Home-ot azért hoztuk létre, hogy azoknak az ügyfeleknek is megfelelő ár-érték arányú megoldást nyújtsunk, akik eddig álmodni sem mertek az alumínium nyílászáróról. Ezeknél a termékeknél is olyan trendek és megoldások érhetők el, melyek kiválóan igazodnak a megrendelői igényekhez.
Bővebben
2021 / 01 / 06
Egyedi nyílászárókkal Norvégiába
Az alumínium ablakok és ajtók a norvég építészetben is kiemelt szerepet játszanak. Nemcsak a középítkezéseken, hanem a lakóépületeknél, a társasház beruházásoknál is. A KAV hosszú távú célja az izlandi után a norvégiai tapasztalatszerzés, ezért felvételét kérte a Magyar-Norvég Kereskedelmi Kamarába (MNKK). A lehetőségekről a kamara alapítójával, Jankovics Klárával és Kosztyi Beatrix, külgazdasági attaséval, a kamara főtitkárával beszélgettünk.
Bővebben
2021 / 10 / 01
Alumínium ablak ár meghatározó elemei 3
Mindenki szeret teljes körű, részletes és minden variációt biztosító árajánlatot kapni. A KAV eddig is sok saját fejlesztésű ajánlati formátumot alkalmazott, most tartunk a 4.2 verziónál, ennek mintegy kilenc éves evolúcióját több szolgáltatás- és termékbővülés, beszállítói és alvállalkozói változás indukálta. De mit is kell tartalmazzon egy árajánlat és mi kell ahhoz, hogy helyes tartalmú, valamint mindenre kiterjedő legyen? Milyen ajánlati elemek láttán lehetünk biztosak abban, hogy nem lesz meglepetés?
Bővebben
2020 / 06 / 11
KAV – Odafigyelünk arra, hogy a megrendelő mit szeretne megvalósítani!
A KAV csapata folyamatosan bővül, jelenleg is több pozícióra keresünk munkatársakat. Hégli Henriette közgazdász végzettséggel, ügyvezetői és ingatlanértékesítői pályafutás után tavaly júliusban érkezett a cégünkhöz. Projekt koordinátorként ő felel az egyedi árajánlatok készítéséért. Ahhoz, hogy a feladatát a lehető legoptimálisabban tudja ellátni, az indulás első pár hetében egy gólyaprogramban vett részt, amelynek keretében részletekbe menően, a cég működésének minden területére kiterjedően ismerte meg az egyes munkafolyamatokat, az egyedi nyílászárók piacát, a KAV-os gondolkodást.
Bővebben
2021 / 07 / 08
Alumínium nyílászárós kisprojekt kategóriában díjazták a KAV-ot
Az Alumínium Ablak és Homlokzat Egyesület (ALUTA) idén is kiosztotta nívódíjait. A magyar alumínium nyílászáró- és homlokzatgyártók egyetlen rangos elismerésével kisprojekt kategóriában idén is a KAV munkáját díjazták.
Bővebben
2019 / 11 / 28
Dubai a legek városa
Dubai napjainkban a világ leggyorsabban fejlődő városa, amely néhány évtized alatt szinte a semmiből épült fel. Itt található a világ legmagasabb épülete, a 828 méter magas Burj Kalifa, repterét a legdinamikusabban fejlődő jelzővel szokták illetni, mesterséges szigetei és lélegzetelállító építményei évente turisták millióit vonzzák a városba. A folyamatosan épülő és fejlődő Dubai ráadásul 2020-ban az Expo színhelye is lesz. Az idén 20 éves ALUTA Egyesület szakmai útja ebbe az innovatív építészeti irányokat mutató metropoliszba vezetett.
Bővebben
2018 / 10 / 10
Amikor a megálmodott műalkotás életre kel
Szinte műalkotásként is értelmezhetőek azok az ingatlanok, amelyek a KAV egyik folyamatban lévő projektjénél megvalósulnak. Az európai szinten is egyedülállónak számító épületek kivitelezéséhez itthon és a határon túl sem lehetett olyan céget találni, amelyik releváns referenciával rendelkezne. A különleges munkáról a lebonyolító cég ügyvezetőjével, Fodor Mihállyal és a projekt műszaki igazgatójával, Havasy Andrással beszélgettünk.
Bővebben
2021 / 10 / 14
Függönyfal alumíniumból
Függönyfal kifejezést többször használjuk a hagyományos, hőhídmentes alumínium portál (ablak) profilból összesorolt, akár több szintmagas üvegfalaira is. Pedig függönyfalnak csak az olyan függőleges és vízszintes bordavázas - épületszerkezet külső palástjára épített - nem teherhordó homlokzatburkolatot nevezhetjük, amelyben legtöbbször üvegpanel kitöltés van, és minden esetben kívülről üvegezzük.
Bővebben
2021 / 01 / 14
Az alumínium nyílászáró és a rugalmas üzleti modell
Egyedi nyílászárókra specializálódott cégként a KAV folyamatosan az innovációra, a megújulásra törekszik megtartva azokat az értékeket, amikre építeni érdemes. A Gamechangers szakmai közösség tagjaként a legjobb üzleti, szervezeti gyakorlatok megosztására törekszünk. A kezdeményezés alapítójával, Csóti Gáborral, arról beszélgettünk, a koronavírus-járvány miként változtatta meg a vállalkozások működését, és milyen irányt érdemes követni ebben a nehézségekkel teli időszakban. Hogyan indult ez a szakmai közösség, mi volt a
Bővebben
2019 / 05 / 16
Az árnyékolók evolúciója
A klímaváltozás és az egyre speciálisabb ügyféligények nemcsak a nyílászárók, hanem az árnyékolástechnikai rendszerek evolúcióját is felgyorsította. Míg korábban a teljes sötétítés volt a cél, ma már inkább a fényszabályozás és a lehető legnagyobb transzparencia a fő szempont. Ennek is köszönhető, hogy legtöbben a lamellás és a textil árnyékolókat választják.
Bővebben
2020 / 10 / 01
A keretnélküli tolóajtó szerkezetek építész szemmel
Minden projekt más és más kihívás elé állítja az építészeket és a nyílászárós szakembereket is. Egyik referenciánk koncepciója a szárnyszerűen felnyíló tető és a padló által kifeszített térnek köszönhetően létrejövő korlátlan kilátásra alapul. A maximális transzparencia elérésére elsősorban a filigrán osztású megoldások, valamint a keretnélküli tolószerkezetek jelentettek megoldást.
Bővebben
2019 / 10 / 03
A helyi sajátosságok alapján hozzuk meg a döntéseinket
Nagyon jó az együttműködésünk, és ebben nagyon fontosnak tartom azt, hogy mind a két fél transzparensen működik. Egy közös mérnöki gondolkodásként és alkotó folyamatként kell elképzelni, amikor együtt dolgozunk.
Bővebben
2020 / 08 / 05
A célunk a folyamatos növekedés
A belga székhelyű Reynaers Európa piacvezető vállalata a fenntartható és innovatív alumínium nyílászáró-rendszerek fejlesztése és forgalmazása terén. A világszerte ismert cég minden más piacon is a legmeghatározóbb szereplők közé tartozik. A KAV-val az izlandi Marriott Hotel Edition homlokzati megoldásainak kivitelezése volt az első nagy közös projektjük, amit azóta több együttműködés követett. Sajátos cégkultúrájuk meghatározó pillérei a fenntarthatóság, az innováció és az egyedi igényekre szabott megoldások. A legfontosabb irányokról és fejlődési lehetőségekről Andrey Klymenkóval, a Reynaers Aluminium közép-kelet-európai vezetőjével beszélgettünk.
Bővebben
2021 / 08 / 18
Az építőipari változások hatása az alumínium nyílászárók piacára
Az elmúlt időszakban az áremelkedések, a hiányzó alapanyagok jelentős változásokat hoztak az építőiparban. Hogy ez miként érinti az alumínium és egyedi nyílászárók piacát, mire kell felkészülnie a KAV ügyfeleinek, arról Lovász Károllyal a KAV Hungária ügyvezetőjével beszélgettünk.
Bővebben
2020 / 02 / 10
Az épület teljes életére tervezünk
Erdei környezetben valósul meg az a villaépület, melynek köszönhetően a KAV munkatársai együtt dolgozhattak a TSPC cégcsoport munkatársaival. Az építésziroda egyedi munkamódszeréről és módszertanáról Tóth-Lovrity Andrea projektvezető építésszel beszélgettünk.
Bővebben
2018 / 12 / 19
Régi épületek új funkcióval
Európa harmadik legnagyobb forgalomú kikötővárosa, Hamburg volt a célpontja az ALUTA (Alumínium Ablak és Homlokzat Egyesület) tagjainak szervezett szakmai utazásnak, melyen a KAV Hungária részéről Cserki László és Lovász Károly vett részt. A német város urbanisztikai, építészi koncepcióról és Európa egyik legújabb emblematikus épületéről, az Elbphilharmonie-ról Lovász Károllyal beszélgettünk.
Bővebben
2019 / 04 / 08
Három KAV-épület is ALUTA Nívódíjat kapott
Az elmúlt két év sikerei után idén három KAV-épület nyerte el a magyar alumínium nyílászáró- és homlokzatgyártók egyetlen minőségi elismerését, a 2018. évi ALUTA Nívódíjat „kisprojekt”, azaz lakóépület kategóriában.
Bővebben
2019 / 07 / 23
Egy okos házhoz másfajta épülethasználati tudatosság szükséges
Az okos otthonok már nem a jövőben játszódó regények és filmek sajátosságai, hanem jelenünk részei. A prémium kategóriás házak építésekor az automatizálás, a lakók életét segítő rendszerek kiépítése sokszor alapkövetelmény, ami a nyílászárók tervezésére is hatással van. Új sorozatunkban az okos otthonok világával ismerkedhetnek meg. Célunk, hogy megfelelő tudás birtokában tudjanak döntéseket hozni, belekezdeni egy ház tervezésébe.
Bővebben
2021 / 09 / 24
Alumínium ablak árát befolyásoló tényezők 2.
Alumínium ablak és ajtó költségében az előző blogban részletezett rendszeranyag bekerülési ár mellett még nagyon releváns költség a hőszigetelő üvegpanel, amely hazai vagy külföldi üvegfeldolgozó üzemből érkezik.
Bővebben