A szélnyomás a legnagyobb kihívás az Izlandra tervezett nyílászáróknál

A szélnyomás a legnagyobb kihívás az Izlandra tervezett nyílászáróknál

2019.05.22. | Szerző: Magócsi Anikó

Reykjavík egyik szimbolikus épülete, a Harpa közelében épül a Marriott Hotel, amelynek nyílászárós megoldásaiban cégünk is közreműködik. Az izlandi építészet és a sziget időjárási körülményei az itthonitól eltérő rendszereket igényelnek, így a KAV csapata – többek között a beépíthetőséget és a szigetelési szempontokat figyelembe véve – ennél a munkánál még új prototípust is tervezett. A részletekről Kiss Norbert, senior mérnök és Mravik Csaba, Fejlesztési főmérnök meséltek.

Milyen izlandi épület nyílászárós feladataira kapott megbízást a KAV?

Mravik Csaba: A most épülő reykjavíki Marriott Hotel szállodaépülete és a szállodához kapcsolódó apartman épületek nyílászárós megoldásaiban közreműködünk. A megrendelőnk ebből a projektből a főépületet, valamint két apartman megbízását nyerte el. Az épületek szerkezetét úgy kell elképzelni, hogy van egy nagyobb, lepény alakú földszinti épületrész, amire öt szintet építenek, s ugyanez a modell van jelen az apartmanházaknál is.

Kiss Norbert: Érdekesség, hogy a városközponthoz kapcsolódó kikötő területén épül, Reykjavík szakmai szemmel egyik különleges épületének, a Harpa konferencia- és kulturális központnak a szomszédságában. Ez Izland egyik legikonikusabb épülete, különleges üveg homlokzattal rendelkezik.

A hotel építészeti megoldásaiban reflektál erre az épületre?

K.N.: Amennyire szükséges igen, bár nagyok a különbségek. A Harpa egy üveg homlokzatú, amorf geometriai forma, míg a Marriott inkább egy klasszikusabb épület lesz. Kőburkolatos felületei is lesznek, ebbe épülnek be különböző üvegmezőkkel rendelkező nyílászárók.

A KAV-nak mi pontosan a feladata?

K.N.: A megbízónk egy hozzánk nagyon hasonló izlandi cég. Minket ők a gyártásra, illetve az egész gyártási folyamat menedzselésére – amibe beletartozik a rendelés és a tervezés is – kértek fel. Vagyis egészen addig mi tervezzük és szervezzük a teljes projektet, amíg a gyárban el nem készülnek és becsomagolásra nem kerülnek a termékek.

Akkor azt mondhatjuk, pont azt a feladatot kaptátok meg, ami a KAV „specialitása”, vagyis hogy miként lehet egy adott épületszerkezetbe a lehető leginnovatívabb módon nyílászárókat tervezni?

M.Cs.: Ez az egyik legérdekesebb része a történetnek. Alapvetően bérgyártóként keresett meg minket a cég – egyik rendszerbeszállítónk ajánlása útján –, s pusztán a gyártásra kellett volna elkészítenünk az ajánlatot. De mi a KAV-nál másként állunk hozzá a dolgokhoz, szeretünk kicsikét megvizsgálva a projektet, az összefüggéseket elemezve árazni. S rögtön észrevettük, hogy több szervízt illetve szolgáltatást kell belerakni, hogy a végeredmény olyan legyen, ami a KAV-os épületekre jellemző. A megrendelő tehát nem azt a csomagot kapta, amit várt, hanem egy cizelláltabb, részleteket is taglaló ajánlatot. S így jöttek rá, hogy nekik nem is biztos, hogy elegendő egy olyan bérgyártó, aki klasszikusan csak szerkezeteket készít, hanem szükségük lenne egy mérnökcsapatra, aki átgondolja, tisztába rakja és szakmailag felügyeli az egész projektet. Végül szerintem ezért választottak minket, mert erre a részére is alkalmasak voltunk a feladatnak, képesek vagyunk egyben látni ennek a feladatnak a „megoldási képletét”.

K.N.: Így mi nem pusztán a gyártási kapacitásunkat tesszük bele, ahogy egy klasszikus bérgyártó tenné, hanem hozzánk tartozik az anyagrendelés, a gyártmány tervek elkészítése is, ami eredetileg a megrendelőnk feladata lett volna.

Izlandon azért elég speciálisak az időjárási körülmények. Vannak olyan specifikumok, amikkel idáig nem találkoztatok, de itt meghatározzák a nyílászáró tervezést?

K.N.: A hőmérséklet nem nagyon esik -5 fok alá, viszont nagyon erős a szél és sok a csapadék, ezek a rendszerek kiválasztásánál voltak fontos szempontok. Náluk az ablakok mindig kifele nyílnak, hogy a szél inkább befelé nyomja, amikor záródik, a rajta lecsurgó csapadékvíz pedig kívül maradjon. De mégis a szélerő volt a legnagyobb kihívás, amivel találkoztunk, emiatt a szerkezetek megerősítésére is gondolnunk kellett, hiszen a kontinentális igényeket jóval meghaladó kritériumoknak kell megfelelni. Nem elég egy normál profilú alumínium nyílászáró, azt sok esetben plusz erősítésekkel kell egyedileg ellátni. Ezek számítását, tervezését, a megfelelő profilok kiválasztását is mi végezzük, nem beszélve a statikai teherbírás kalkulációjáról elemenként. Hozzájön még, hogy a Magyarországon megszokotthoz képest sokkal nagyobb teherbírású üvegpanelre kell méretezni mindent. Ugyanakkor érdekes, hogy mivel Izlandon nagyon olcsó – szinte ingyen van – a hőenergia, ezért három rétegű üvegezést nem használnak mert nem térül meg a többletköltsége.

M.Cs.: Fontos megemlíteni, hogy a szél erőssége miatt Izlandon nincsenek hatalmas üvegfelületek, s mivel cél az is, hogy azt a kevés fényt, ami nekik leginkább a nyári hosszú nappalok alatt megadatik beengedjék, árnyékoló rendszereik sincsenek. Függönyt sem látni az egész országban, hiszen a személyes intimitás számukra egészen mást jelent.

Építészeti és nyílászárós szempontból milyen megoldásai lesznek az épületnek?

M.Cs.: Szigorúan az északi vonalat képviseli, a skandináv hatást lehet felfedezni benne. Viszonylag szikár épület lesz, amelyen a homlokzati elemek játékával, patchwork-szerű hatással érik el a modernebb, a mai kor igényeinek megfelelő kortárs szemléletet. A nyílászárók visszafogottabbak, az ottani szokásoknak megfelelő szerkezetek kerülnek majd beépítésre, amik a gyártástechnológiának és a beépítési folyamatnak vannak alárendelve. A rendszerbeszállító kitalálta a működési mechanizmust, de az alap konstrukció nem minden szerkezetre írható le. Bizonyos variánsok gyártása nem lett átgondolva. Abban van fontos szerepünk, hogy mérnöki precizitással átgondoljuk, gyártási szempontból ezt miként lehet kivitelezni. Például, hogy a csomóponti kapcsolatok, megoldások hogyan lesznek vízzáróak, miként lehet technológiailag sorrendben összerakni. Mi itt az irodában és a móri telephelyünkön lévő kollégák is sokat dolgoztak és dolgoznak azon, hogy ezek jól optimalizált, gyártástechnológiailag is megfelelően összerakott szerkezetek tudjanak lenni, nem utolsó sorban határidőre történő ütemezés mellett.

K.N.: Annyira egyedi volt a rendszer, amit a beépíthetőséget és a szigetelési szempontokat figyelembe véve kitaláltak, hogy mindenképpen prototípust kellett egyedileg gyártanunk. Ez a bejáratott rendszereknél nem megszokott. De még a megbízó is rácsodálkozott, hogy milyen jól működik, amit a terveik alapján mi proaktívan továbbgondoltunk. A végeredményként létrejött homlokzat egy furcsa hibridet alkot, az elemes homlokzat, a függönyfal illetve a hagyományos módon készülő normál ablak és az ajtók között képez átmenetet.


Hogy épül fel a folyamat, s meddig van szerepetek benne?

K.N.: Előreláthatóan szeptemberig, a gyártási folyamat teljes lezárulásáig van szerepünk. A partnerünk saját beépítő csapattal dolgozik. Egyébként a szerkezetek speciális mivolta miatt felmerült az igény, hogy az első kiszállítás után mi is legyünk jelen a helyszínen, hogy lássuk, ha esetleg valamit módosítani szükséges, így az ott tapasztaltak alapján tudjuk a további ütemeket alakítani.  Érdekesség, hogy Izlandon a határidők nagyon rugalmasak, ugyanis megtanulták, hogy az időjárás bármikor közbe szólhat, így semmit sem tudnak pontosan előre szervezni, bár - ahogy halljuk - a beruházó már korántsem ennyire megértő. A partnerünk elmondása alapján tavaly előfordult, hogy 6 hétig nem tudtak dolgozni semmit az időjárási körülmények miatt, ennek pedig komoly gyártási és/vagy telepítési átszervezési ódiumai vannak.  A hotel átadása egyébként 2020-ra várható.